hirdetés
hirdetés

A szakmai kiégés

Már nem csupán menedzserbetegség

A betegségek ellen vitaminokat szedünk, sportolunk, egészségesen élünk. De mit
teszünk a szakmai egészségünkért? 

hirdetés

Aki a szakmai kiégés kezdeti fázisában tart,  rendszerint semmit sem vesz észre: magas fordulatszámon és valóban sokat dolgozik a sikereiért, majd észrevétlenül csökken a teljesítőképessége, életkedve, nő a kimerültsége, passzivitása. Vezetőként és beosztottként is számolnunk kell a kiégés, vagyis a burnout veszélyével. Hogy ismerjük fel? Mit tehetünk ellene?

A burnout sokba kerül. Rámehet az egyén egészsége, egzisztenciája, partnerkapcsolata, de társadalmi szinten is óriási károkat okoz. Németországban a korai nyugdíjazások egyharmada lelki okok miatt történik. Ez megdöbbentő szám. Thomas M. H. Bergner: Burnout, a kiégés megelőzése 12 lépésben című könyvében ír erről. A fogalmat megalkotó Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus  meghatározása szerint a kiégés szindróma a tartós érzelmi megterhelés (stressz) nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, a célok elvesztésével jár, és amelyet a saját személlyel, munkával, illetve másokkal szembeni negatív beállítódás jellemez. Vezetőként fontos, hogy felismerjük a munkatársak, alkalmazottak burnoutjeleit, hiszen a kiégés egyértelmű hátrányt okoz a kiégett dolgozót alkalmazó cégnek is. A kiégett  dolgozó a körülötte lévőkre is negatív hatással van. Fokozott veszélyt jelent, ha a csapatában domináns szerepet tölt be, ha kis létszámú csapatban dolgozik, vagy ha a vállalat szempontjából kritikus fontosságú munkakört tölt be. A kiégés tüneteit produkáló munkavállaló motivációja csökken, feladataiban kevésbé kreatív, elmaradnak a szakmai sikerei, mindezek pedig közvetlen hatással lehetnek nemcsak a saját, hanem a vállalkozás, munkacsoport eredményeire.

Régen azt gondoltuk, hogy ez menedzserbetegség. Aztán kiderült, hogy bármilyen szakma művelője érintett lehet. Leginkább azok, akik emberekkel foglalkoznak (például pedagógusok, egészségügyi dolgozók, ügyfélszolgálati munkatársak, papok, lelkészek, előadóművészek, trénerek, tanácsadók stb.). A vezetők, bármilyen területen is dolgoznak, veszélyeztettek, de ők azok, akik az irányításuk alatt dolgozó embereknél először felfigyelhetnek a burnout jeleire, és támogathatják, szakemberhez irányíthatják 
az érintetteket.

A burnout három ismertetőjele:

1. Érzelmi kimerültség: „Nincs több erőm”, „Üresnek érzem magam belül” gondolatok jellemzik ezt az állapotot.

2. Deperszonalizáció (elszemélytelenedés): Jellemzi a munkatársakkal kapcsolatos negatív magatartás, a közösségtől való elvonulás, ami tökéletességre törekvéssel párosulhat.

3. Csökkenő teljesítőképesség: Ez a kezdeti stádiumban nehezen észrevehető, mert hiperaktivitással társul.

A burnout három területen jelentkezik:

1. Testi tünetek: pl. mellkasi fájdalmak, porckorongsérv, heves szívverés, fülzúgás, fáradtság, étkezési zavarok, hátfájdalom.

2. Az érzések változásai: A burnout érintettje a kezdeti szakaszban  nélkülözhetetlenséget, az időhiányt érzékeli. Ezután következik a fásultság, a munkakedv elvesztése, keserűség, kimerültség. Ha a burnout érintettje nem tud változtatni az életén, vagy nem kap
külső segítséget, akkor fokozódik és állandósul a magány, a gyámoltalanság, üresség érzése. 

3. A viselkedés is változik az egyes fázisok során. A hiperaktivitástól a csökkenő teljesítőképességen át a teljes érdektelenségig vezet az út. 

Hogyan védjük meg magunkat, kollégáinkat, ügyfeleinket a szakmai kiégéstől?

A könyv szerzője 12 pontban foglalja össze a burnout megelőzésének lépéseit. Találunk tesztet arra, hogy megtudjuk, veszélyeztet-e a burnout. Ezt azért érdemes kitölteni, mert a burnout kezdetben álcázza magát, és az érintett nem is gondolja, hogy bizonyos jelek már az első lépcsőt jelentik. A burnout jeleinek felismerése hozzájárul a változtatás szükségességének belátásához, és a változtatás képességéhez. 

Akinél a burnout jelei jelentkeznek, annak sürgősen segítségre van szüksége. Ez a segítség érkezhet egy könyvből, egy baráttól, coachtól, egy csoporttól, de akár pszichoterapeutától is. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy kitől kér vagy fogad el segítséget, de változtatás nélkül nem lehet megúszni. A vezető segíthet a beosztottjának abban, hogy megfelelő segítséghez jusson, mielőtt még nagyobb lenne a baj. Ez nemcsak emberbaráti cselekedet, de komoly gazdasági érdek is, hogy a dolgozó ne essen ki a munkából, illetve ne csökkent hatékonysággal dolgozzon. 

Thomas M. H. Berger könyvében kettős célt valósít meg: önsegítő könyvet ad a tudatos és kitartó burnout-érintettek kezébe, és gyakorlati kézikönyvet a tanácsadóknak, coachoknak. A könyvben 27 teszt és 93 gyakorlat leírása található. A burnout megelőzése teljes folyamat, amely soha nem fejeződik be. A változó külső tényezők miatt folyamatos alkalmazkodásra van szükség.

Szerző: Kása Béla

 Tetszett a cikk? Vásárolja meg vagy fizesse elő magazinunkat!

online lapszámvásárlás >> 
nyomtatott lapszámvásárlás >> 
online előfizetés >>
nyomtatott előfizetés >>

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

People skill, azaz a „skillek”, kompetenciák, erősségek királynője maga az emberismeret. Sok örömet hoz, ha van, és sok csalódást, ha ez nem az erősségünk. Meggyőződésem, miszerint én biztos jó emberismerő vagyok, az utóbbi fél évben igencsak megkérdőjeleződött bennem, amikor is nyílt órákat voltam kénytelen megtekinteni iskolaválasztás címszó alatt. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!