hirdetés
hirdetés

Kérdése van? Segítünk!

Ha kilépnek a keretből

„Egyik beosztottam rendszeresen elsírja magát, amikor a munkájáról beszélgetünk, ettől én teljesen megzavarodom” – kezdi levélírónk. Torma Kálmán tanácsot ad ezekre a helyzetekre.

hirdetés

 

„Egyik beosztottam rendszeresen elsírja magát, amikor a munkájáról beszélgetünk,
ettől én teljesen megzavarodom, nem tudok valódi visszajelzést
adni neki. Máskor meg intenzíven szidja magát, önostorozással teszi lehetetlenné,
hogy kritikát fogalmazzak meg. Hogy kezelhetném ezeket a helyzeteket?
Én vagyok gyáva, hogy ebben a helyzetben nem tudom elmondani, amit
valóban szerettem volna?”

Ha elképzelem az Ön hangját, ahogy felteszi a kérdést: „Én vagyok gyáva?”, abban benne van a válasz is, amit gondol: nem, Ön nem gyáva. Csupán arról van szó, hogy a munkatársa viselkedésével kilépett a munkahelyen elvárt, megszokott, közös helyzetértelmezésnek megfelelő viselkedésből. Az egyik viselkedésmód, a sírás, erős érzelmeket mozgósít, zavarba hozza a vezetőt, mert túllép a konvenciókon, azokon a
konvenciókon, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a munkára vonatkozó együttműködés kereteit fenn tudjuk tartani.

A másik viselkedésmód, az önostorozás is hasonlóképpen megriaszthatja az illető munkahelyi környezetét. Bűntudatot, sajnálkozást, pártfogást, segítségnyújtási késztetést vagy éppen agressziót, ellenérzést válhatnak ki ezek a regresszív viselkedések. A
munkacsoportok dinamikáját nagyon erősen tudják befolyásolni, mert érzelmileg
erősen megosztók, a munkatársakat szélsőséges érzelmi reakciókra késztetik, és egyben vezetői segítség után vágyakoznak, hogy az tegyen rendet. 

A legfontosabb amit, tennünk kell, hogy tartjuk magunkat a munkahelyi szerződésből következő magatartáshoz. Vezetőként felelősek vagyunk a teljesítményekért, a munkahely megszervezéséért, a munkatársak fejlődéséért, a munkahelyi szerephelyzetek értelmezéséért, de nem vagyunk felelősek érzelmi életükért, és különösen
nem vagyunk felelősek személyiségükért. Ezekért ők vállalták a felelősséget, amikor a munkaszerződést aláírták. Ebből következik, hogy vezetői felelősségünk a természetes viselkedési, érzelmi ingadozások feldolgozásában segíteni a munkatársakat, de tudunk
érzelmileg odafordulni, és tudunk méltányos vezetői döntéseket hozni, amelyek nem vállalják át a munkatárs önmagáért viselt felelősségét. 

Mit jelent ez a fenti esetben? Emberi megértés az első lépés, az odafordulás, érzelmi megértés tanúsítása, meghallgatás, bármilyen nehéz is (sokszor nagyon megterhelő lehet), de ez nem egyenlő az egyetértéssel, a második lépés a vezető–munkatárs viszony
keretének következetes fenntartása. Ez azt jelenti, hogy a vezetőnek nem dolga találgatni, hogy mi az oka a viselkedésnek, nem kell állást foglalnia, hogy igaza van-e a beosztottnak vagy sem (lehet is, nem is, részben is, nem ez a kérdés jelen esetben), nem kell
pszichológusnak lennie, és törnie a fejét a munkatárs személyiségén, és nem kell tanácsokat osztogatni. A munkatársnak azt kell megértenie, hogy ha ő így viselkedik, legyen annak bármi az oka, akkor lehetetlenné teszi a munkavégzés egyik tevékenységét, a teljesítményértékelést és visszajelzést, amely csak felnőtt–felnőtt viszonyban
valósítható meg. Regresszív érzelmi állapotban (az önvád is lehet ilyen) nem
lehet ezt megtenni. A vezetőnek ezt a tényt kell felismernie, ezt kell megneveznie
a beosztott számára, és jelezni neki, hogy ennek megváltoztatása csak és kizárólag az ő kompetenciájába tartozik. Ha ehhez vezetői segítséget kér, akkor a vezető a rendelkezésre álló eszközeit saját belátása és lehetősége szerint mozgósíthatja (ez a méltányosság
követelménye), de hogy a munkatárs fogadókész állapotban legyen a visszajelzésre,
arról neki kell gondoskodnia. 

Tetszett a cikk? Vásárolja meg vagy fizesse elő magazinunkat!

online lapszámvásárlás >> 
nyomtatott lapszámvásárlás >> 
online előfizetés >>
nyomtatott előfizetés >>

 

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

- Hogy ő? Ő a legtündéribb lány, akit ismerek: okos, vicces, kedves, segítőkész.

– Ugyanarról az XY-ról beszélünk? Arról az arrogáns, agresszív, rosszindulatú libáról?

– Mi vaaan?!

És tényleg, mi van? Hol az igazság?

Tovább...

 

Találkozzunk a Facebookon!