hirdetés
hirdetés

Híres kísérletek

Az emberi kapcsolatok fontossága

Érzékelhetjük, hogy a kisebb, specifikusabb csoportokban könnyebb az együttműködés, és hatékonyabb a munkamorál – de miért van ez? - Teljes cikk!

hirdetés

Volt egy kísérletsorozat az 1920-as években az Egyesült Államokban, Chicago közelében, amely alapjaibanváltoztatott a munkahelyek atmoszféráján. A Western Electric hawthorne-i üzemében olyan reformok kezdődtek meg, amelyek a munkavégzés hatékonyságának kezdetben megmagyarázhatatlan javulását okozták. Az első csoportoknál a fényviszonyok megváltoztatásával kísérleteztek, és az eredmények igencsak meglepték
az üzem vezetőit. A munkacsoportok teljesítménye folyamatosan javult attól függetlenül, hogy a fényviszonyokon rontottak-e vagy javítottak.

A munkaminőség állandó növekedése csak akkor állt meg, amikor már nem lehetett látni, de addig a fényerő nem bírt rá befolyással. A kontrollcsoportnál pedig nem is változtattak semmit a fényerőn, mégis minden dolgozó eredményessége javulásnak indult. Ekkor döbbentek rá a kísérletvezetők arra, hogy a világításon kívül valami más is lehet a háttérben, a magyarázatok megkereséséhez pedig a Harvard Business School kutatóját, Elton Mayót hívták segítségül.

Mayo és munkacsoportja, némiképp változtatva a kísérlet körülményein, még egy évtizeden keresztül vizsgálódott a gyár területén. Számos ponton változtatták és újították meg a dolgozók szokásait. Többek között variálták a munkanapok és a munkahét hosszát, újabb pihenőidőket vezettek be, megváltoztatták a béreket, újratervezték a munkafolyamatokat. Azt feltételezték, hogy a gazdasági faktoroknak lehet beleszólásuk a teljesítményekbe – azután pedig a több évnyi munka meghozta a megoldást.

A közösséghez való tartozás érzése sokkal erősebb motivációnak bizonyult, mint az anyagi javak vagy a munkahelyi környezet minősége. A kísérlet megkezdése előtt az embereket egyénként, elszigetelten kezelték,
de a reformok hatására csoportba kovácsolódtak össze. A korábbi részeredményekhez képest hatalmas változást jelentett az, hogy a munkások úgy érezték, odafigyelnek rájuk, törődnek velük, ezáltal csoportöntudatuk alakult ki. A közösséghez való tartozás érzése pedig sokkal erősebb motivációnak bizonyult, mint az anyagi javak vagy a munkahelyi környezet minősége. A szociális igények kielégítésén át elérhető az is, hogy a dolgozók elfogadják és magukévá tegyék a munkahely céljait.

Elton Mayo és csapata kutatásaikkal rávilágítottak arra, hogy a munkahelyeket nem lehet kizárólag technikai
és szervezeti rendszerekként felfogni, hihetetlenül fontos a szociális rendszerként való értelmezés is. A
„mayoizmus” hatására pedig olyan nagy tudósokban indultak meg az ötletek,  mint például Kurt Lewin, aki sokat
tett a különböző vezetési stílusok elkülönítésének terén, ezáltal tovább javítva a munkahelyi szférát. 
Az emberközpontú megközelítés méltó képviselőiként mutattak rá arra, hogy a dolgozókat meghatározza a
közösség összetartó ereje. Vezetőként pedig érdemes mindig odafigyelni a csoportokra olyan tekintetben is,
hogy lehetőleg minden tag megtalálja a helyét bennük - azért hogy pozitív hatékonyságú, és atmoszférájú hellyé váljon a munkahely. 

Szerző: Németh Anna

Tetszett a cikk? Vásárolja meg vagy fizesse elő Üzlet&Pszichológia című magazinunkat! 

online lapszámvásárlás >> 
nyomtatott lapszámvásárlás >> 
online előfizetés >>
nyomtatott előfizetés >>

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Képzeljünk el egy banális példát: egy számunkra fontos eseményt szervezünk, e-mailben kiküldjük a meghívót néhány barátunknak, és valakitől nem kapunk választ. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!