hirdetés
hirdetés

Híres kísérletek

Az emberi kapcsolatok fontossága

Érzékelhetjük, hogy a kisebb, specifikusabb csoportokban könnyebb az együttműködés, és hatékonyabb a munkamorál – de miért van ez? - Teljes cikk!

hirdetés

Volt egy kísérletsorozat az 1920-as években az Egyesült Államokban, Chicago közelében, amely alapjaibanváltoztatott a munkahelyek atmoszféráján. A Western Electric hawthorne-i üzemében olyan reformok kezdődtek meg, amelyek a munkavégzés hatékonyságának kezdetben megmagyarázhatatlan javulását okozták. Az első csoportoknál a fényviszonyok megváltoztatásával kísérleteztek, és az eredmények igencsak meglepték
az üzem vezetőit. A munkacsoportok teljesítménye folyamatosan javult attól függetlenül, hogy a fényviszonyokon rontottak-e vagy javítottak.

A munkaminőség állandó növekedése csak akkor állt meg, amikor már nem lehetett látni, de addig a fényerő nem bírt rá befolyással. A kontrollcsoportnál pedig nem is változtattak semmit a fényerőn, mégis minden dolgozó eredményessége javulásnak indult. Ekkor döbbentek rá a kísérletvezetők arra, hogy a világításon kívül valami más is lehet a háttérben, a magyarázatok megkereséséhez pedig a Harvard Business School kutatóját, Elton Mayót hívták segítségül.

Mayo és munkacsoportja, némiképp változtatva a kísérlet körülményein, még egy évtizeden keresztül vizsgálódott a gyár területén. Számos ponton változtatták és újították meg a dolgozók szokásait. Többek között variálták a munkanapok és a munkahét hosszát, újabb pihenőidőket vezettek be, megváltoztatták a béreket, újratervezték a munkafolyamatokat. Azt feltételezték, hogy a gazdasági faktoroknak lehet beleszólásuk a teljesítményekbe – azután pedig a több évnyi munka meghozta a megoldást.

A közösséghez való tartozás érzése sokkal erősebb motivációnak bizonyult, mint az anyagi javak vagy a munkahelyi környezet minősége. A kísérlet megkezdése előtt az embereket egyénként, elszigetelten kezelték,
de a reformok hatására csoportba kovácsolódtak össze. A korábbi részeredményekhez képest hatalmas változást jelentett az, hogy a munkások úgy érezték, odafigyelnek rájuk, törődnek velük, ezáltal csoportöntudatuk alakult ki. A közösséghez való tartozás érzése pedig sokkal erősebb motivációnak bizonyult, mint az anyagi javak vagy a munkahelyi környezet minősége. A szociális igények kielégítésén át elérhető az is, hogy a dolgozók elfogadják és magukévá tegyék a munkahely céljait.

Elton Mayo és csapata kutatásaikkal rávilágítottak arra, hogy a munkahelyeket nem lehet kizárólag technikai
és szervezeti rendszerekként felfogni, hihetetlenül fontos a szociális rendszerként való értelmezés is. A
„mayoizmus” hatására pedig olyan nagy tudósokban indultak meg az ötletek,  mint például Kurt Lewin, aki sokat
tett a különböző vezetési stílusok elkülönítésének terén, ezáltal tovább javítva a munkahelyi szférát. 
Az emberközpontú megközelítés méltó képviselőiként mutattak rá arra, hogy a dolgozókat meghatározza a
közösség összetartó ereje. Vezetőként pedig érdemes mindig odafigyelni a csoportokra olyan tekintetben is,
hogy lehetőleg minden tag megtalálja a helyét bennük - azért hogy pozitív hatékonyságú, és atmoszférájú hellyé váljon a munkahely. 

Szerző: Németh Anna

Tetszett a cikk? Vásárolja meg vagy fizesse elő Üzlet&Pszichológia című magazinunkat! 

online lapszámvásárlás >> 
nyomtatott lapszámvásárlás >> 
online előfizetés >>
nyomtatott előfizetés >>

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

People skill, azaz a „skillek”, kompetenciák, erősségek királynője maga az emberismeret. Sok örömet hoz, ha van, és sok csalódást, ha ez nem az erősségünk. Meggyőződésem, miszerint én biztos jó emberismerő vagyok, az utóbbi fél évben igencsak megkérdőjeleződött bennem, amikor is nyílt órákat voltam kénytelen megtekinteni iskolaválasztás címszó alatt. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!