Mosolyoffenzíva

Ízelítő a cikkünkből:

A reklámozás habos-babos világa új szakaszához érkezett. Azt már megszokhattuk, hogy a kereskedelmi reklámokban minden és mindenki tökéletes, sugárzóan boldog és elégedett – vagy legalábbis a spot végére az lesz, miután eltűntek a makacs foltok, perem alatti baktériumok, kellemetlen szagok vagy az éjjeli vizelési inger.
A reklámozás új generációja már a spontán érzelemkitöréseket veszi célba, és nem csak azért, hogy több zsebkendőt lehessen eladni.

A márkák „huncutságának”, „csínytevésének” magyaríthatjuk a prankvertising kifejezést, amikor egy-egy cég váratlan módon meglepi a gyanútlan fogyasztót, az esetről pedig magától értetődően vírusvideó készül. A pozitív érzelmek, boldogság, örömkönnyek a legfőbb jellemzői ezeknek a reklámoknak, amelyeket mind a néző, mind pedig a reklám szereplői átélnek. A Barefoot Wine & Bubbly borkereskedés egyenesen sorozatot indított az ilyen kandi kamera jellegű meglepetésekből („Prank it FWD” kampány), az egyik epizódban például egy nehéz sorsú, három gyermeket egyedül nevelő takarítónő kapja meg azt a csodaházat, amelyikbe a fedőtörténe szerint csak takarítani hívták. A UPS csomagszállító cég is álmokat teljesít be, így lehetett igazi, egyenruhás teherautósofőr egy négyéves kisfiú. Az egyik leghíresebb, legsikeresebb akció egy kanadai fapados légitársaság, a WestJet nevéhez fűződik, amelynek a negyvenmillió nézőt elérő vírusvideójában a gépre szálló utasok télapónak szánt üzenetét kérik el, és leszálláskor csodák csodájára minden utast a helyszínen, a csomagkiadó szalagon vár az ajándék a plazmatévétől az okostelefonokig.

...

Nem árt figyelembe venni azt a pszichológiai alapállást sem, miszerint az emberek vásárlásra vonatkozó döntései a tudatalattiban születnek, nem pedig a józan logika alapján, márpedig oda az érzelmek könnyebben utat találnak. Az üzleti élet is érzelmeken nyugszik, mélyen az észlelési küszöb alatt, még akkor is, ha pont az ellenkezőjét vélnénk a hűvös racionalitás javára. Antonio Damasio, világhírű portugál neurológus éppen az érzelmek döntéshozatalban játszott szerepét vizsgálja. A professzor úgy találja, hogy az érzéseket a test valamilyen változásra adott fizikai reakciója váltja ki, így az agyban megszülető érzések már következmények, amelyek befolyásolják a döntéshozatalunkat. 

Szerző: Bőhm Kornél

Cikkünket teljes terjedelemben az Üzlet&Pszichológia aktuális lapszámának megvásárlásával érheti el. 

 online lapszámvásárlás >> 
nyomtatott lapszámvásárlás >> 
nyomtatott előfizetés >>