Mint megannyi személyiségjellemzőnk, a kudarchoz és a hibázáshoz való viszonyunk alapjait is a gyermekkorban kereshetjük. Hol az összefüggés?

Intézetis kölyökből lett nemzetközileg elismert restaurátor-asztalos. Számára is messzerű, hogy ki tudott törni a nyomoról. Interjú Rostás Árpád restaurátorral. 

Képzeld magad egy élsportoló helyébe, aki egy pár perces "mutatványért" évekig dolgozik. És mi van, ha épp semmi nem jön össze abban a pár percben?

Hogyan lehet csődbe vinni vagy ellehetetleníteni egy jól működő nemzetközi vállalatot? Hogyan lehet eltűntetni egy évekig sikeres szervezetet? Alighanem kevesen vágynak a fenti tudás megszerzésére, ennek ellenére rengeteg felsővezető birtokában van e készségnek…

A „me too” jelenség hatására számos történettel ismerkedhettünk meg azzal kapcsolatosan, hogy az emberek kit tekintenek áldozatnak, és ki tekinti magát annak. Áldozatnak születni kell?

Az „areas of development” kifejezés olyan nekem, mint a ’90-es évek végi dance-slágerek. Egyszer menő volt, ma már fintorogva hallgatom ezt a kifejezést. 

Ha csalódtunk, kudarc ért bennünket, akkor semmiképp sem a szőnyeg alá söprés lesz a megldás. Hanem... 

Az elektromosság bevezetésekor a változástól és kudarctól való félelem körülbelül ötven évvel vetette vissza a technológia teljes körű kihasználását. És ma? 

Testbeszédünk, egy-egy gesztusunk, mozdulatunk rávilágít érzelmi vagy akár önbizalmi állapotunkra. Ezek a reakciók ösztönösek, nem állnak az irányításunk alatt, ennek ellenére nem árt, ha van rálátásunk a jelentésükre.

Hosszú évek óta most jelent meg először magyarul kríziskommunikációs szakirodalom Sem megerősíteni, sem cáfolni… címmel, Bőhm Kornél tollából, aki évek óta rajta tartja a kezét a hazai és nemzetközi botrányok ütőerén. A legtöbbször pontosan tudja, hogy mi a kommunikációs válasz egy-egy helyzetre, de azért olyan szituáció is akadt már, amikor azt sem tudta, sírjon-e vagy nevessen.