Gyakorlati teszt a tarsolyunkban
Thomas - Kilmann teszt
A kérdőív segítségével megtudhatjuk, hogyan viselkedünk olyan helyzetekben, amikor saját szándékunk eltér mások szándékától. A kérdőív 30 mondatpárt tartalmaz. Kérjük, mindegyik mondatpárnál írd fel vagy az A, vagy a B betűt, azt amelyik legjobban jellemzi viselkedésedet.
Előfordulhat, hogy sem az A, sem a B állítás nem jellemző a viselkedésedre, de akkor válaszd ki azt, amelyiket inkább el tudod fogadni.
Kérjük, fogj egy papírt és egy tollat. Mindegyik mondatpárnál írd fel vagy az A, vagy a B betűt, azt amelyik legjobban jellemzi viselkedésedet. Előfordulhat, hogy sem az A, sem a B állítás nem jellemző a viselkedésedre, akkor azt válaszd ki és írd fel, amelyiket inkább el tudod fogadni. Kezdjük is...
1. | A. Vannak helyzetek, amikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelőssége. | ||||||||||
B. A vitás kérdések helyett azokat a pontokat hangsúlyozom, amelyekben mindketten egyetértünk. | |||||||||||
2. | A. Kompromisszumos megoldást próbálok találni. | ||||||||||
B. Igyekszem mindazzal foglalkozni, ami mindkettőnknek fontos. | |||||||||||
3. | A. Általában határozott vagyok céljaim követésében. | ||||||||||
B. Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megőrizni a kapcsolatot. | |||||||||||
4. | A. Kompromisszumos megoldást próbálok találni. | ||||||||||
B. Néha lemondok saját kívánságaimról, engedve mások kívánságainak. | |||||||||||
5. | A. Állandóan keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában. | ||||||||||
B. Igyekszem mindent megtenni az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében. | |||||||||||
6. | A. Igyekszem elkerülni, hogy kellemetlenséget csináljak magamnak. | ||||||||||
B. Igyekszem nyerő helyzetbe kerülni. | |||||||||||
7. | A. Megpróbálom későbbre halasztani az ügyet, hogy legyen időm átgondolni. | ||||||||||
B. Kölcsönösségi alapon engedek bizonyos pontoknál. | |||||||||||
8. | A. Általában határozott vagyok céljaim követésében. | ||||||||||
B. Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés kifejtésre kerüljön. | |||||||||||
9. | A. Úgy érzem, nem érdemes mindig a nézeteltérések miatt idegeskedni. | ||||||||||
B. Nem sajnálom az erőfeszítést, hogy az én elképzelésem valósuljon meg. | |||||||||||
10. | A. Általában határozott vagyok céljaim követésében. | ||||||||||
B. Kompromisszumos megoldást próbálok találni. | |||||||||||
11. | A. Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan kifejezésre kerüljön. | ||||||||||
B. Igyekszem a másik érzéseit kímélni. | |||||||||||
12. | A. Néha elkerülöm az állásfoglalást, amikor az vitát eredményezne. | ||||||||||
B. Nem bánom, ha megtart valamit az álláspontjából, ha ő is hagyja, hogy megtartsak valamit a magaméiból. | |||||||||||
13. | A. Közös alapot javasolok. | ||||||||||
B. Azon vagyok, hogy elfogadtassam az érveimet. | |||||||||||
14. | A. Elmondom gondolataimat és érdeklődéssel hallgatom az övéit. | ||||||||||
B. Racionális érvekkel indoklom pozícióim logikáját. | |||||||||||
15. | A. Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatunkat. | ||||||||||
B. Igyekszem mindent megtenni az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében. | |||||||||||
16. | A. Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit. | ||||||||||
B. Igyekszem meggyőzni a másikat arról, hogy álláspontom helytálló. | |||||||||||
17. | A. Általában határozott vagyok céljaim követésében. | ||||||||||
B. Igyekszem megtenni, ami az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében szükséges. | |||||||||||
18. | A. Ha ez a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit. | ||||||||||
B. Nem bánom, ha megtart valamit az álláspontjaiból, ha ő is hagyja, hogy megtartsak valamit a magaméiból. | |||||||||||
19. | A. Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan kifejtésre kerüljön. | ||||||||||
B. Megpróbálom későbbre halasztani a döntést. | |||||||||||
20. | A. Törekszem a nézeteltérések haladéktalan megbeszélésére. | ||||||||||
B. Próbálom megtalálni a nyereség és veszteség mindkettőnkre nézve méltányos kombinációját. | |||||||||||
21. | A. Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait. | ||||||||||
B. Mindig kész vagyok a probléma közvetlen megvitatására. | |||||||||||
22. | A. Megpróbálok átmeneti álláspontokat találni. | ||||||||||
B. Érvényesítem a kívánságaimat. | |||||||||||
23. | A. Gyakran igyekszem gondoskodni arról, hogy a megoldás mindkettőnket elégedettséggel töltsön el. | ||||||||||
B. Vannak helyzetek, amikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelőssége. | |||||||||||
24. | A. Ha úgy tűnik a másikról, hogy álláspontja nagyon fontos a számára, megpróbálok igazodni a szándékaihoz. | ||||||||||
B. Igyekszem rávenni, hogy érje be egy kompromisszummal. | |||||||||||
25. | A. Igyekszem megvilágítani a másik számára álláspontom logikáját és előnyeit. | ||||||||||
B. Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik nézőpontját. | |||||||||||
26. | A. Közös alapot javaslok. | ||||||||||
B. Szinte mindig törődök azzal, hogy a megoldás mindkettőnk számára kielégítő legyen. | |||||||||||
27. | A. Néha elkerülöm az állásfoglalást, olyan esetekben, amikor az vitát eredményezne. | ||||||||||
B. Ha az a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit. | |||||||||||
28. | A. Általában határozott vagyok céljaim követésében. | ||||||||||
B. Keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában. | |||||||||||
29. | A. Közös alapot javaslok. | ||||||||||
B. Úgy érzem, nem érdemes mindig a nézeteltérések miatt idegeskedni. | |||||||||||
30. | A. Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit. | ||||||||||
B. Mindig megosztom a problémát a másikkal a megoldás érdekében. |
Nézd meg a válaszaidat az alábbi táblázat segítségével és összegezd az eredményt:
|
Versengő |
Problémamegoldó |
Kompromisszum-kereső |
Elkerülő |
Alkalmazkodó |
1. |
|
|
|
A |
B |
2. |
|
B |
A |
|
|
3. |
A |
|
|
|
B |
4. |
|
|
A |
|
B |
5. |
|
A |
|
B |
|
6. |
B |
|
|
A |
|
7. |
|
|
B |
A |
|
8. |
A |
B |
|
|
|
9. |
B |
|
|
A |
|
10. |
A |
|
B |
|
|
11. |
|
A |
|
|
B |
12. |
|
|
B |
A |
|
13. |
B |
|
A |
|
|
14. |
B |
A |
|
|
|
15. |
|
|
|
B |
A |
16. |
B |
|
|
|
A |
17. |
A |
|
|
B |
|
18. |
|
|
B |
|
A |
19. |
|
A |
|
B |
|
20. |
|
A |
B |
|
|
21. |
|
B |
|
|
A |
22. |
B |
|
A |
|
|
23. |
|
A |
|
B |
|
24. |
|
|
B |
|
A |
25. |
A |
|
|
|
B |
26. |
|
B |
A |
|
|
27. |
|
|
|
A |
B |
28. |
A |
B |
|
|
|
29. |
|
|
A |
B |
|
30. |
|
B |
|
|
A |
És lássuk: konfliktuskezelés, ahogy Te csinálod. Melyik típusba tartozol? Konfliktusba kerülés során azt használjuk leggyakrabban, amire a legtöbb választ adtuk. Nincs mindig egyféle reakciónk, hiszen konfliktusaink is különböznek.
Versengő (magas önérvényesítés – alacsony együttműködés)
Versengő konfliktuskezelési mód az erőre épül, alkalmazója az erő segítségével kívánja pozícióját javítani. A cselekvés célja ilyen esetekben a saját érdekek érvényesítése, függetlenül attól, hogy mások milyen igényekkel élnek. Versengő szituációban „kiállunk az igazunkért”, „megvédjük helyes álláspontunkat”.
Versengő magatartás hasznos, ha:
- Gyors cselekvésre, döntésre van szükség.
- A szükséges döntés népszerűtlen, nagy a várható ellenállás.
- Ha el kell indítani egy folyamatot
Folytonos versengő magatartás veszélyei:
- Környezet „Fejbólintó Jánossá” válik. Nem is próbálják meg a döntéseket befolyásolni, ellentmondó információikat megtartják maguknak.
- Bizonytalanság, segítség kérés a gyengeség jelévé válik. Környezetben lévők inkább rosszul döntenek, mint kérdeznek.
- Megromolhatnak a kapcsolatok
Problémamegoldó, együttműködő (magas önérvényesítés – magas együttműködés)
Együttműködő konfliktuskezelési mód során mindkét fél számára kielégítő megoldás keresése a cél. Gyakorlatban ez a konfliktus okainak feltárását, megértését, és ennek figyelembe vételével kreatív megoldását jelenti.
Együttműködő magatartás hasznos, ha:
- A két szempontrendszer egyformán fontos, nem lehetséges kompromisszumokkal azokat gyengíteni.
- Alapvető a résztvevők elkötelezettsége a kialakított megoldás mellett.
- Konfliktus megoldást érzelmi motívumok hátráltatják, melyek a résztvevőket nagyban befolyásolják.
Folytonos együttműködő magatartás veszélyei:
- Triviális kérdések megoldása is hatalmas idő és energia befektetést jelent, ez elveszi az erőforrásokat a valóban fontos problémáktól
Kompromisszumkereső (közepes önérvényesítés – közepes együttműködés)
A kompromisszum kereső konfliktuskezelési mód célja egy, a felek számára kölcsönösen elfogadható megoldás kialakítása. Ennek során mind kétfél lemond bizonyos igényeiről, a megoldás csak részben elégeti ki azokat. A kompromisszum kereső magatartás a másik négy konfliktuskezelési mód átlójában helyezkedik el. A kompromisszum kereső ember a probléma megoldás során többet ad fel érdekeiből, mint a versengő, és kevesebbet, mint az alkalmazkodó. Ehhez hasonlóan nyíltabban kifejezi érdekeit, mint az elkerülő, de jobban titkolja azokat, mint az együttműködő.
Kompromisszumkereső magatartás hasznos, ha:
- Ha a célok kiemelkedő fontosságúak, de nincs lehetőség más megoldási módok választására. (Pl.: kevés a rendelkezésre álló idő, probléma túl komplex, felek érdekei egymás rovására valósíthatóak meg.)
- A szembenálló felek egyenlő erősek és érzelmileg elkötelezettek saját érdekeik mellett.
Folytonos kompromisszumkereső magatartás veszélyei:
- A folyamatos kompromisszumokban elveszik a egyén, szervezet hosszú távú célja. A kompromisszumok mindig az adott pillanatnak szólnak, alapelveket, értékeket nem lehet érvényesíteni bennük.
- Minden üzleti tárgyalás, kompromisszum tárgyává válik. Ez aláássa a bizalmat, és egymásra való odafigyelést)
- Senki sem teljesen elégedett
Elkerülő (alacsony önérvényesítés – alacsony együttműködés)
Elkerülő „konfliktuskezelés” során sem a saját, sem mások érdekei nem kerülnek terítékre. A cselekvés célja a konfliktus elkerülése. Ez számos formában történhet, többek között döntések elhalasztásában, konfliktusos szituációból való diplomatikus kihátrálásban, vagy akár az ilyen jellegű helyzetek kerülésében.
Elkerülő magatartás hasznos, ha:
- Az adott konfliktus megoldásához nem adottak a lehetőségek. (Pl.: a résztvevők érzelmileg túlfűtöttek, nem áll rendelkezésre elegendő információ, stb.)
- Konfliktus marginális fontosságú.
- Konfliktusból adódó károk meghaladják annak előnyeit.
Folytonos elkerülő magatartás veszélyei:
- Megnő a probléma.
- Elódázzuk a döntést.
- A környezet véleményt alakít ki, sérül az önbecsülés.
Alkalmazkodó (alacsony önérvényesítés – magas együttműködés)
Alkalmazkodó konfliktuskezelés a saját igények háttérbe szorításán, másik érdekeinek feltétel nélküli elfogadásán alapszik. Egyaránt öltheti nagylelkűség vagy önfeláldozás formáját, megjelenhet mások véleményének átvételében, utasításaik, kéréseik kritika nélküli elfogadásában.
Alkalmazkodó magatartás hasznos, ha:
- A konfliktusban nem a saját igények kielégítése az elsődleges.
- A kérdés a partnernek sokkal fontosabb.
- A személyes kapcsolat az elsődleges.
- A további versengés súlyos károkkal járna.
- Nem akarunk mi fáradni a döntéssel.
Folytonos alkalmazkodó magatartás veszélyei:
- Ötletek, javaslatok sem kapják meg az őket megillető figyelmet. Az emberek nem várnak kezdeményezést az alkalmazkodó stratégiát folytatótól
- Lehetetlenné válik a szabályok, folyamatok érvényesítése. Sérül az önbecsülés és az önbizalom.