hirdetés
hirdetés

A pozitív pszichológia alapja

Hurráoptimizmus, avagy Hurrá! Optimizmus

Nem mindegy, hogy valaki a realitás talaját elhagyva pozitív, vagy éppen azt figyelembe véve optimista. Cikkünkből kiderül, mi a két megközelítés tudományos alapja. 

hirdetés

Ízelítő a cikkünkből:

„Always look on the bright side of life.” Emlékeznek még a Monty Python klasszikusára, a Brian életének zárójelenetére, amelyben az iménti mondatot egy csapat halálraítélt énekli?

Ha jobban belegondolunk, a legendás szatíra rituális zárójelenete – sok minden más mellett – remekül szemlélteti az úgynevezett „hurráoptimizmus” és a pozitív gondolkodás közti különbséget is. Az optimizmussal kapcsolatos félreértések tisztázását többek között a pozitív pszichológiának köszönhetjük, amely a boldog, jól funkcionáló emberek gondolkodásának, érzelmi világának és működésének megértését tűzte zászlajára, ehhez pedig a tudomány eszközeit hívta segítségül. 

Hurráoptimizmus alatt nagyjából azt a fajta mesterséges, lelkendező optimizmust érthetjük, amelyet a selfhelp
mozgalmak, önsegítő könyvek és guruk hirdetnek „az vagy, amit gondolsz” alapú megközelítésben. 

Természetesen ebben a műfajban is léteznek hasznos tanácsok, de azért a megoldások gyakran túlságosan egyszerűek. Leggyakrabban a következő recepttel találkozhatunk: ha negatív, pesszimista gondolata támad, fogja
magát, cserélje le egy ellenkező előjelű, pozitív gondolatra, a realitást pedig inkább hagyjuk.

Optimista = reménykedő realista

Kiderült ugyanis, hogy a pozitív hozzáállás sokkal inkább következmény, mintsem könnyedén magunkra húzható gondolkodási séma. A pozitív pszichológia kutatói egyszerűen csak azt kezdték el vizsgálni, hogy mik
azok a személyiségjellemzők, amelyek különbséget tesznek a pozitív életszemléletű emberek, illetve pesszimista
társaik között. Ha eredményeikre tekintünk, akkor az optimistákat sokkal inkább „reménykedő realistáknak”
kellene hívnunk, ugyanis elsősorban reakcióikban, elvárásaikban és megküzdési módjaikban térnek el.

...

Rosszabb , ha hazudunk magunknak

Jól szemlélteti ezt Joanne Wood amerikai pszichológus néhány évvel ezelőtt publikált kutatása, amely a pozitív gondolkodás kialakításának népszerű praktikáját, az önmagunknak mondogatott pozitív megerősítéseket vizsgálta. Arra kérte vizsgálati személyeit, hogy mantrázzanak bizonyos állításokat maguknak, például: „Én egy szerethető ember vagyok.” Eredményei szerint azok, akiknek már eleve magas önértékelésük volt, egy picit ugyan jobban érezték magukat az állítások mondogatásának köszönhetően, viszont azok, akiknek a leginkább szükségük lett volna a változásra, egyre rosszabb fényben kezdték látni magukat. Feltehetően azért, mert az alacsony önértékelésű emberek figyelmét az ismételgetés ráirányította a saját magukkal kapcsolatos negatív érzéseikre, és ezáltal éppen ellenkező hatás alakult ki. Egyszerűen ezek
a mondatok emlékeztetni kezdték őket arra, hogy valójában milyen értéktelennek, kevéssé szerethetőnek érzik magukat. Úgy tűnik tehát, hogy a pesszimista életszemlélet megváltoztatásához más módszereket
érdemes keresnünk.

Szerző: Juhász Dániel

Cikkünket teljes terjedelemben az Üzlet&Pszichológia aktuális lapszámának megvásárlásával érheti el. 

online lapszámvásárlás >> 
nyomtatott lapszámvásárlás >> 
nyomtatott előfizetés >>

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

People skill, azaz a „skillek”, kompetenciák, erősségek királynője maga az emberismeret. Sok örömet hoz, ha van, és sok csalódást, ha ez nem az erősségünk. Meggyőződésem, miszerint én biztos jó emberismerő vagyok, az utóbbi fél évben igencsak megkérdőjeleződött bennem, amikor is nyílt órákat voltam kénytelen megtekinteni iskolaválasztás címszó alatt. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!