hirdetés
hirdetés

Nők vs. férfigondolkodás

Az a bizonyos egy százalék...

Mennyire különböznek a férfiak és a nők? Másként gondolkodnak-e, másként beszélgetnek-e és ha igen, akkor hogyan találnak közös hangot?

hirdetés

Az utóbbi évtizedekben számos tudományos és alkalmazott területen felmerültek ezek a kérdések, amelyekre a válaszokat keresve különböző pszichológiai elméletek és vizsgálatok igyekeznek feltárni az említett különbségek okait.

Az üzleti élet fontos része a problémamegoldás, a kapcsolatkialakítás és a kommunikáció. Mindhárom területen tetten érhető a különbség a nők és férfiak közt. Lássuk, mik ezek!

A kérdés már ott kezdődik, hogy a fiús vagy lányos viselkedést a szülők ültetik-e át a gyerekekbe, vagy éppen a gyerekek igényeit követve adnak a lányok kezébe babát, a fiúkéba pedig autót. 
Melissa Hines és Gerianne M. Alexander majmokon végzett tudományos kísérletei azt bizonyították be, hogy az érdeklődést meghatározza a nemiség, tehát a hím majmok maguktól is a kis autókhoz mentek, míg nőnemű társaik a babázást választották. 
Természetesen vannak kivételek, és a szülői hatás se választható le, azaz a férfiak és a nők másképpen szocializálódnak. De nézzük most az adottságbeli különbségeket, melyek bármilyen interakcióban megnyilvánulnak, az utcán éppúgy, mint egy munkahelyen. 

 A férfiak és a nők agya kilencvenkilenc százalékban egyforma. Az az egy százalék viszont sok mindenre magyarázat. Doreen Kimura és Simon Baron-Cohen néhány tényre hívták fel a figyelmet:

  • eszerint a férfiak agya nagyobb,
  • viszont a nők agya sokkal tömörítettebb, gyorsabban dolgozik, 
  • a hölgyek az agyuk nagyobb részét használják, mint a férfiak.

Van eltérés a szürke- és fehérállományban is, valamint más agyi területek arányaiban is. Ezek pedig mind magyarázattal szolgálnak az eltérő viselkedésre, gondolkodásra - általában.

Hogy néhányat említsünk:

  • a nők inkább a verbális tesztekben jeleskednek,
  • a férfiak pedig a matematikai következtetésekben, a térbeli tájékozódásban és a képek mentális forgatásában jobbak.

A mai oktatási rendszer inkább a lányoknak kedvez, tekintve, hogy ott sok a verbálisan megoldható feladat.

Más nyelven beszélünk?

De mi a helyzet egy munkahelyen? Sok képességbeli különbség, úgymint például a mentális forgatás, vagy épp a célbadobás képessége nem jelent számottevő különbséget nők és férfiak munkahelyi viselkedése közt a mindennapokban. Azonban, ha gorcső alá vesszük a kommunikáció módját, már hétköznapi szinten is felfedezhetünk olyan különbségeket, melyeket a tudomány kísérletekkel is alátámasztott. Az megállapítható, hogy a férfiak és nők másképp kommunikálnak, de nehéz tetten érni, hogy miben másképp.

Anthony Mulac vizsgálataiból az derül ki, hogy a férfiak inkább célratörő, „feladatreleváns”, instrumentális beszédet alkalmazzák, míg a nők az expresszív, érzelemtelibb, „szociábilis” nyelvet. Linda Carli kísérletei pedig arra mutattak rá, hogy a férfiak és nők egyaránt igazodni próbálnak beszélgetőpartnerükhöz, és egész más a feladatreleváns és a szociábilis nyelvezet aránya, ha nő-nővel, férfi-férfival, vagy vegyes párok beszélgetnek.

A női kitárulkozás

 Az érzelemdúsabb jellemző azonban nem csak a kommunikáció szintjén jelenik meg, a nők több, érzelmekhez köthető téren is erősebbek. Általánosságban elmondható, hogy a nők jobban kitárulkoznak már ismeretlenül is, és mind a pozitív, mind a negatív érzelmeket is gyakrabban és intenzívebben élik meg. Még képekről, arcokról is előbb és pontosabban ismerik fel az érzelmeket, mint a férfiak, és érzelmi döntéseiket is gyorsabban hozzák meg. Tehát bizonyított tény az, amit a legtöbb ember érzékel, és mely különbség még egy munkahelyen is megjelenik, ahol elvileg igyekszünk tudatosabban viselkedni.

Az érzelmesebb viselkedés természetesen mindenütt jelen van, még a stressz kezelésben is: míg a hölgyek az érzelemfókuszú megküzdés útját járják, addig a férfiak csak a problémára és annak megoldására koncentrálnak.

A nők érzelemközpontúbb viselkedésével szemben a férfiak versengése áll, mely versengés akkor tud sikeres lenni, ha kevésbé empatizálnak a rivalizáló felek. A férfiaknak a verseny és az ezáltal megszerezhető dominancia számít. Ennek megfelelően a pályaválasztásnál is eltérő szempontok vannak a nemek közt. Egy másik kísérlet (Konrad 2000) eredménye szerint a női foglalkoztatási preferenciák első három helyén az emberek, a közeg és a főnök áll, tehát eszerint választanak munkahelyet. A férfiaknál az első három szempont az önállóság, a kereset és az autonómia.

Különbségek a tudomány terén 

Ami a szakmai előrejutást illeti: Palasik Mária az egyetemi hierarchiában, azaz a tudományos életben vizsgálta a nemi különbségeket a karrierépítés terén. Az eredmények azonban más területen is megállnák a helyüket. 2005-ös adatok szerint 54 százalék volt a lányok és 46 százalék volt a fiúk aránya az egyetemi hallgatók közt. A PhD hallgatók aránya pont ennek a fordítottja volt, tehát némileg több fiú indult a doktori címért. 
A tanársegédek szintjén az arányok szinte kiegyenlítődtek, és az éles szétválás csak ezután kezdődik. Adjunktusi szinten 57-43 százalékos a megosztottság a férfiak javára, a docensi fokozatnál még jobban szétnyílik az olló (66-34 százalék), végül pedig mindössze 19 százaléknyi nő végzi karrierjét egyetemi tanári kinevezéssel, értelemszerűen a maradék 81 százalék egyetemi tanár mind férfi.

A nemi különbségekre – a bevezetőben említett agyi különbségeken kívül – magyarázattal szolgálnak a hormonális különbségek is. Azonban kézzelfogható, eltérő biológiai jellemzőkön kívül az evolúció nyomait is magunkon viseljük. A férfiak versengése, és az ebből fakadó erősségek nyilván az erőforrás keresésre vezethetők vissza. Ez többek közt nagy távolságok megtételét és jó tájékozódást igényelt. Az agressziónak szintén megfelelő szerepe volt. Ezzel szemben a gyűjtögető és családfenntartó nőknél a kapcsolattartás, az aprólékosság, a jó megfigyelőképesség, a kötődés és az utódgondozás volt létszükséglet.

Mindez talán árnyalja a képet, és érdekes ilyen szemmel megfigyelni, hogy milyen módon hoz egy nő és egy férfi üzleti döntéseket. Könnyen lehet, hogy az eredmény ugyanaz, a hozzá vezető út mégis eltérő. 

Gyakorlati példa

Egy egyszerű kísérlet bizonyára igazolni fogja a feladatreleváns és a szociábilis nyelvezet nemi eltérésének létezését.

Fogalmazza meg, Ön például hogyan kérne tüzet egy ismeretlentől az utcán.

Ha ön férfi, akkor sok férfi társához hasonlóan, lényegre törő és rövid lesz, például egy „Jó napot, van tüze?” kérdéssel.  

Ezzel szemben a nők többsége köszönés után elnézést kér vagy más módon felvezeti mondanivalóját, esetleg még magyarázatot is fűz hozzá. De minden bizonnyal abban az esetben is hosszabb magyarázatot kapunk nőktől, ha például egy útvonalterv leírására kérjük meg őket.

Szerző: Dr. Albu Mónika

Tetszett a cikk? Vásárolja meg vagy fizesse elő magazinunkat!

online lapszámvásárlás >> 
nyomtatott lapszámvásárlás >> 
online előfizetés >>
nyomtatott előfizetés >>

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

People skill, azaz a „skillek”, kompetenciák, erősségek királynője maga az emberismeret. Sok örömet hoz, ha van, és sok csalódást, ha ez nem az erősségünk. Meggyőződésem, miszerint én biztos jó emberismerő vagyok, az utóbbi fél évben igencsak megkérdőjeleződött bennem, amikor is nyílt órákat voltam kénytelen megtekinteni iskolaválasztás címszó alatt. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!