hirdetés
hirdetés

Interjú

Vásárlóból csúcsvezető

Csoknyainé Horváth Gertrúd húsz évvel ezelőtt kezdte pályafutását a dm-nél, és azóta együtt fejlődött, alakult a céggel. Ennek eredményeképp szeptembertől a teljes cég vezetése lesz a feladata. Gertrúd nemcsak hisz a csapatmunka erejében, de naponta gyakorolja is, ugyanis a cégek többségétől eltérő módon a dm ügyvezetői feladatait jelenleg Görgey Andrással és Wolfgang Strasserrel közösen látja el. A páros munkáról, a csapatszellem jelentőségéről beszélgettünk, na és persze arról, hogy mit jelent számára ez a két betű: dm.

hirdetés

Anno volt valamilyen végső karriercél a fejében?

Nem. Nem vagyok karrierista típus, ilyen hosszú távú karrierút sem szerepelt a terveimben, minden egyes állomást a sors hozott magával. Idén ünnepeljük a 25 éves magyarországi jubileumunkat, ebből az utóbbi húsz évben együtt alakulok, együtt fejlődöm a céggel.

Megpróbáljuk kulcsmomentumok mentén összefoglalni ezt a húsz évet?

A mai napig minden üzletnyitás egy highlight. Új városba menni elsőként, végigasszisztálni a nyitónapot, látni a vásárlók örömét – frenetikus élmény. Valahol engem is a pozitív vásárlói tapasztalataim vezettek a dm-hez, hiszen szombathelyiként ismertem az osztrák üzleteket, vagyis nem zsákbamacskára jelentkeztem huszonkét évesen, amikor megpályáztam az értékesítési területi vezetői pozíciót. ’98 januárjában kezdtem, aztán 2003-ban felkértek egy más típusú feladatra, így lettem szortimentmenedzser, majd amikor a kislányom születése után visszatértem a GYES-ről, egy évig megbízott cégvezetőként dolgoztam. 2011-ben cégvezetővé avanzsáltam, tavaly január elseje óta pedig kollégámmal a magyarországi dm ügyvezetőjeként veszek részt a cég irányításában, miután a közvetlen munkatársaink minket választottak a nyugdíjba vonuló elődünk helyére.

Miért kell két ügyvezető?

A dm egy modern, lapos szervezet, kevésbé hierarchikus, a cégvezetés is hét főből áll, a döntések jó részét közösen hozzuk. Mondhatjuk „több szem többet lát” elvnek is, de alapvetően a felelősség közös viseléséről szól, amely a teljes szervezetet áthatja. Az együttműködésről.

Jól tud tandemben dolgozni?

Igen. Van már ebben tapasztalatom, hiszen korábban is így dolgoztam kolléganőmmel a beszerzés-marketingen. És nagyon sok előnyét látom: az ember sokkal rugalmasabb és körültekintőbb lesz, szélesebb spektrumon látja a vállalat életét befolyásoló tényezőket, és több vezető nagyon jól tudja egymást a döntésekben támogatni. A dm amúgy is nagy hangsúlyt fektet a csapatmunkára, a projektjeinkben az „együtt” egy nagyon fontos kulcsszó. Korrekt hibakultúrára törekszünk, kérdés esetén pedig mindenki tudja, hova kell fordulni, és számíthat rá, hogy segítséget is kap.

Ér kritizálni?

Szeretem a kritikát, örülök neki, mert abból rengeteget lehet tanulni. És bizonyosfajta bizalmat is feltételez két fél között, ha valaki tényleg őszintén el meri mondani a véleményét. Természetesen a módja nem mindegy, az asszertív kommunikációban hiszek, és igyekszem is minél többet alkalmazni.

Ha hazamegy, le tudja tenni a munkát?

Nincs olyan, hogy a munkában vagyok valaki, meg otthon vagyok valaki. Én én vagyok. Akkor vagyunk nagyon jó helyen, ha önmagunkat tudjuk adni. Persze vannak különböző szerepek, anya, feleség, vezető, de inkább úgy mondanám, munka van, és nem munkaidő. Természetesen a családdal töltött idő szent és sérthetetlen, ezt igyekszem betartani, és odafigyelni a pihenésre, a sportolásra. A férjem szerencsére megértő, tudja, milyen a munkám, úgyhogy bátorít és támogat mindenben.

Multinál nőként mennyire tipikus ez a pályaív?

A dm 2007-ben elnyerte a „Legjobb női munkahely” címet, a munkatársaink több mint 90 százaléka hölgy. A vállalati filozófiánknak – amelynek Iránytű a neve – is alapvetése, hogy minden ember egyformán értékes, női és férfi munkatárs között semmilyen hátrányos megkülönböztetés nincs, mindenkit egyenlően kezelünk. Büszke vagyok rá, hogy közép- és felső vezetői körökben is nagyon sok női kollégám van.

Van olyan az itteni policyban, ami kifejezetten az osztrák-német tulajdonosi háttérből ered?

Az a mentalitás, amit a vásárlók az üzleteinkben tapasztalnak, nem országfüggő. Tizenhárom országban vagyunk jelen, Bulgáriától Olaszországon át Csehországig nagyon sok kultúrát átölelve, de mindenhol az emberszeretetet képviseljük. Természetesen van egy kiválasztási folyamatunk, hiszen az a célunk, hogy a megfelelő emberek kerüljenek be a csapatba – nagyon sok időt és energiát áldozunk a betanításra és az integrálásra. Ha valaki bekerül hozzánk, és azonosulni tud a cég értékrendjével és kultúrájával, hamar a csapat értékes tagjává tud válni, és nem kell megerőltetnie magát, hogy megfelelően bánjon a vevőkkel, belülről jön ez az attitűd. Nem véletlenül vagyunk most már harmadik éve a legvonzóbb munkáltató a kereskedelemben, és nem véletlenül vagyunk családbarát munkahely. Sokat is teszünk azért, hogy a kollégáink szeressenek itt dolgozni.

A csúcsról hogyan ellenőrzi a minőséget?

Folyamatosan járok üzletlátogatásra, amikor az üzletképtől kezdve bármit meg tudok beszélni a munkatársakkal. A párbeszéd erejében hiszek.

Tud civilként, inkognitóban vásárolni, vagy magánemberként is azt figyeli, minden rendben van-e?

Tudatosan nem kontrolláltam még senkit egy-egy privát látogatás során, de mivel a munkatársak többnyire ismernek, nem nagyon tudok inkognitóban maradni. A konkurenciánál ez könnyebb – természetesen őket is meg szoktam nézni.

Van olyan, amit átvenne, eltanulna tőlük?

A dm piacvezető, de nem csak ezért látom innovatív vállalatnak. Azt gondolom, hogy a konszern nyújtotta előnyöket, know how-t nagyon jól ki tudjuk aknázni, illetve hogy a munkatársaink lojalitása, motivációja és minősége messze veri a mezőnyt. A titok nyitját nem tudom levezetni egy matekpéldán keresztül, vagy azt mondani, ezt és ezt kell csinálni, aztán összekeverni, megrázni, és ez lesz belőle. Minden szinten fontos a példamutatás, a vezető viselkedése hatással van a munkatársakra.

Milyen típusú vezető Ön? Hogyan címkézné fel magát?

Partneri vezetői kapcsolatot ápolok a munkatársaimmal. Helyzetfüggő vezetőnek látom magam, aki tudja, hogy az új munkatársnak szüksége van az egyértelmű keretekre, célokra, hogy pontosan lássa a vállalati stratégiát és benne a saját helyét. Fontosnak tartom, hogy rengeteg visszajelzést és elismerést kapjon. És azt is tudom, hogy egy régi, rutinos munkatársat inkább csak gátolnék azzal, ha túl sokat lennék körülötte. Pozitív személyiségnek látom magam, van egy komplex stratégiai gondolkodásom, tisztelem a munkatársaimat, és értékelem a munkájukat, nagyon erős a belső motivációm. Ezenkívül elég határozott vagyok, igyekszem jól szót érteni az emberekkel.

Mi van, ha valaki minden szempontból rátermett, de nehéz személyiség, nehezen illeszkedik a csapatba?

Sok visszajelzést adok, és bízom abban, hogy ezek hatására formálódik a személyisége. Nagyon fontos, hogy valaki a feladatot jól el tudja végezni, minőségi munkát tegyen le az asztalra, de ha csapatjátékosként nem jól működik, az hosszú távon nagyon nehéz közös munkát ígér. Aki rombolja a csapatot, nem építő jelleggel áll hozzá, attól fájó szívvel bár, de elköszönök. Nemrég volt egy pódiumbeszélgetésünk Kemény Dénessel, a Magyar Vízilabda Szövetség elnökével, aki – ki ne tudná – három olimpiai aranyat nyert a csapataival. Sok hasonlóság van egy nagy létszámú munkahely és egy csapatsportág között. A sportos példákon egyértelműen látszott, mekkora ereje van az együttműködésnek, a csapatszellemnek, és hogy ha megvan a közös cél, és mindenki tudja, merre kell menni, ki mit tehet a célért, akkor szinte biztos a siker. Egy vezetőnek – legyen az edző vagy egy vállalat irányítója – az a legfontosabb feladata, hogy olyan légkört és motivációs közeget teremtsen, ami serkenti, inspirálja a munkatársait.

Megszerezni vagy megtartani nehezebb a vezető pozíciót?

Megtartani nehezebb. Egy jó csapatot kialakítani, az üzleti sikereket folyamatosan elérni, és persze fejlődni – ez a kihívás.

 

Névjegy

-        házas, egy 12 éves lány anyukája

-        Kanizsai Dorottya Gimnázium – Szombathely

-        Külkereskedelmi Főiskola külgazdasági szak – Budapest

-        hobbi: utazás, utazás, utazás

 

Simon Andrea
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Képzeljünk el egy banális példát: egy számunkra fontos eseményt szervezünk, e-mailben kiküldjük a meghívót néhány barátunknak, és valakitől nem kapunk választ. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!