hirdetés
hirdetés

Mit váltunk ki másokból?

Személyiségünk, mint patakban csörgedező kavics

– Az én párom nagyon lusta, semmit nem csinál otthon.

– Tényleg? És látta már őt focizni?

– Igen, de akkor pedig órákon keresztül túl intenzív volt nekem.

Tehát akkor lehet, hogy mégsem lusta az illető, csak otthon kevés motivációt kap arra, hogy megcsinálja, amit kérnek tőle. Az ember a tulajdonságait nem, csak a viselkedését tudja váltogatni. Akár otthoni, akár munkahelyi környezetről beszélünk, sokat számít, hogy kiből mit hozunk ki.

hirdetés

A terápiában megjelenő párok személyisége, karaktere időnként egymástól rendkívül eltérő. Megkockáztatom, hogy az egymáshoz nagyon hasonló személyiségű emberek között ritkán alakul ki erős vonzódás vagy szerelem, talán azért, mert homogén közegben nem jön létre az a feszültség, amelyik az erős érzelmeket generálja.

Amikor a párok megérkeznek hozzánk – egy vagy több krízist követően –, már egészen másképpen értékelik párjuk jellegzetes tulajdonságait. Az a nagyvonalú férfi, aki ajándékokkal halmozta el kedvesét az udvarlás időszakában, érzelmes, empatikus, rendkívül önzetlen ember benyomását keltette, de évekkel később már ő lett a pazarló, a felelőtlen és a nagyzoló. Valójában a későbbi férj tulajdonságai, személyisége alapvetően nem változott, de a kontextus már nagyon más lett közben.

A régi férjemet akarom!

Az, aki olyan megbízhatónak tűnt egykor, mert pontosan érkezett a randevúra, és soha sem feledkezett meg az ünnepekről, most rendmániájával kergeti kétségbeesésbe hitvesét. A terápiát leginkább szorgalmazó fél – jellemző módon a nők – megrendelése leggyakrabban az, hogy állítsuk helyre az eredeti állapotot, mert szeretnék visszakapni azt, akibe egykor beleszerettek.

A rendszerszemléletű, változás- és élményközpontú terápiában a személyiséget tudomásul vesszük és tiszteljük. Célunk a viselkedés megváltoztatása a kapcsolat megerősítése érdekében, és a kötődési mintázatok strukturális átalakítása.

A személyiség kialakulása rendkívül komplex folyamat, amely soha nem ér véget, de bizonyos hatásokra (úgymint például a trauma vagy a terápia) ez a változás lelassulhat vagy felgyorsulhat. Hogy milyen karaktervonások jellemeznek minket, az függ az örökölt tulajdonságoktól és a szocializációnktól, de fontos szerepe van a hiedelmeinknek is, amelyeket tényekként kezelünk anélkül, hogy valóságtartalmukat valaha is megkérdőjeleztük volna.

Honnan tudjuk, hogy ki a szép nő, és milyen egy kellemes otthon? „Hát ezt mindenki tudja magától, ez valami olyasmi, ami magától értetődő” – érkezik a válasz. Ilyen biztonságosnak vélt alapon választunk párt is magunknak, és gondoljuk azt a munkahelyi környezetünkről, hogy nekünk való, azaz valójában a megérzéseinkre alapozunk. Ezek azok a transzgenerációs hatások, amelyeknek egy része megfogalmazható, kognitív tartalom, másik része a tudatunk rejtettebb tartalmait képezi.

A teljes cikket az Üzlet és Pszichológia 2017. december-januári lapszámában tudja elolvasni. Fizessen rá elő most, vagy keresse az újságárusoknál!

 

Besenyei György, Család- és párterapeuta szakpszichológus
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Képzeljünk el egy banális példát: egy számunkra fontos eseményt szervezünk, e-mailben kiküldjük a meghívót néhány barátunknak, és valakitől nem kapunk választ. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!