hirdetés
hirdetés

Tudtad?

Pszichológiai érdekességek a kreativitásról

Kreativitás alatt újszerű, eredeti és mások számára is „haszonnal” bíró produktumok létrehozását vagy összefüggések felfedezését értjük. Bár a kifejezés évszázadok óta ismert, a pszichológia csak a második világháború óta foglalkozik mélyrehatóbban a fokozott alkotókészség kérdésével. 

hirdetés

Hányféle kreativitás létezik?

A kutatók nagyon sokáig úgy vélték, hogy az alkotókészség elsősorban az intelligenciától függ, és megfeleltethető a problémamegoldó gondolkodással, ezért megismeréséhez elegendő az egyes ember kognitív készségeit tanulmányozni. Mára azonban kiviláglott, hogy a kreativitás korántsem egynemű jelenség, ezért célszerűbb inkább kreativitásokról beszélni. Egyrészt létezik mindennapi alkotóképesség, ami bizonyos szempontból mindenkiben benne szunnyad, ez azonban nem azonos a kiemelkedő, nagy kreativitással, amit évszázadokig a lángelme kifejezéssel illettek.

A kiemelkedő kreativitás sem homogén jelenség, mert létezik tudományos, művészi és spirituális kreativitás, amelyek egymástól eltérő sajátosságokkal bírnak, noha átfedések is felfedezhetők köztük. Ha valakit többirányú érdeklődés jellemez, akkor tud igazán hosszútávon sikeres maradni, ha valamelyiket a másik alá tudja rendelni.

Genetika vagy környezet?

Vajon mi határozza meg, hogy valaki mennyire lesz kreatív: az öröklés vagy a környezeti hatások? A válasz valószínűleg nem vagy-vagy, hanem is-is. Egy bizonyos foka az alkotókészségnek mindenkiben megvan; ezt a kutatók „minikreativitásnak” nevezik. Amikor a gyerek elsajátít valamit, az mindig tartalmaz valamilyen szintű ösztönös kreativitást; erre jó példa a gyermekrajz. Ha kitartóan foglalkozik a témával, és megfelelő ösztönzést és támogatást kap, akkor a gyermek minikreativitása „kis kreativitássá” fejlődik. Ez formális képzéssel vagy autodidakta módon „professzionális kreativitássá” alakítható, de sok esetben ezen a szinten meg is reked a folyamat. Az igazi, előremutató alkotókészség, a „nagy kreativitás”, az új dolgok létrehozása mindig attól függ, képes-e valaki átlépni a konvencionális határokon anélkül, hogy teljesen eldobná a lefektetett szabályokat.

A kreativitás 6 dimenziója

A pszichológusok szerint, ha átfogó képet akarunk kapni a jelenségről, hat irányból közelíthetünk.

#1 A kreatív személy

A kreatív személyre a komplexitás és a paradox tulajdonságok jellemzők: például bizonyos szempontból introvertált, de az extroverzió is jellemzi. Például Dalí, a magányosan alkotó, elmélyült művész szerette a feltűnést, így sikeresen „adta el” önmagát.

#2 A kreatív folyamat

A kreatív folyamatnak több szakasza van: anyaggyűjtés, inkubáció, heuréka, kivitelezés, értékelés. Az inkubáció időszaka alatt az élmények fel- és átdolgozásában a tudattalan elme részvétele nélkülözhetetlen, ami a kreativitás e szakaszát az álmodáshoz közelíti. Kekulé, a kémikus csak úgy volt képes megoldani a benzolgyűrű szerkezetének talányát, hogy álmában megjelent neki az önmaga farkába harapó, mitikus Uroborosz kígyó.

#3 Motiváció

A kreatív folyamatra mindig hatnak belső és külső motivációs tényezők, amelyek közül a belsőket hosszútávon fontosabbnak gondolják. „A határidő a legnagyobb múzsa” – szokták mondani. Mozart például a Don Giovanni nyitányát a bemutató előtti éjszakán komponálta Prágában.

#4 A kreatív produktum

Ez szinte az egyetlen biztos kritérium, ami alapján a fokozott alkotóképesség felismerhető. Értékét gyakran csak az utókor képes megítélni; Csontváry Kosztka Tivadar festményeit például az ő korában zsákvászonnak akarták eladni.

#5 A kreatív potenciál

Azaz a tehetség, amely még nem garancia a megvalósulásra, mivel számos pszichológiai és környezeti tényező gátolhatja vagy serkentheti a kibontakozást. Ezért van az, hogy a művészek és a tudósok mindig is a művészi és tudományos központok felé orientálódtak (Budapest, Bécs, Párizs, New York), mert a periferikus helyzet rontja a kibontakozási lehetőséget.

#6 A hatás

A kreativitás nyomán megszületett produktumok másokra gyakorolt hatása is elsőrendű kérdés, mivel hatás nélkül az életmű nem nyeri el helyét az adott kultúrában. De a hétköznapi alkotóképesség esetében is meghatározó az, hogy elgondolásainkat képesek legyünk megfelelő formában kommunikálni, különben azok hatástalanok maradnak. Ezért fontos például, hogy a kreatív személy egyszerre legyen introvertált (elmélyült alkotófolyamat) és extrovertált (hatékony kommunikáció).

Lángelmék és a mentális betegségek

A régi, vitatott kérdésnek, hogy van-e összefüggés a lelki betegségek és a kreativitás közt, csak a kiemelkedő alkotókészség esetén van értelme, bár vannak, akik úgy vélik – joggal –, hogy az ilyen személyek nem zavaraik miatt, hanem annak ellenére lesznek nagy formátumú alkotók. A sikeres kreativitás ugyanis ellensúlyozhat egy csomó hiányosságot az élet más területén; erre számos példát hozhatunk a művészetek és a tudomány világából. Például Csáth Géza gyermekkori trauma hatásait hordozta magában, ám amíg érzéseit sikeresen át tudta ültetni irodalmi alkotásaiba, addig nem mutatta a zavar súlyos jeleit. Amikor azonban morfiumhasználata nyomán énjének kreatív alrendszere leépült, egész személyisége összeomlott. Az érzelmi kreativitásnak egészségügyi vonatkozásai is vannak: kutatások szerint az érzelmek kreatív kifejezésének képessége fordítottan arányos a pszichoszomatikus zavarok kialakulására való hajlammal.

És egy jó tanács…

A kutatások szerint a legtöbb kreatív ember gyerekkorában elmélyülten foglalkozott valamilyen kérdéskörrel, és abban jártasságot szerzett, de ez nem feltétlenül ugyanaz, mint amiben felnőttként lesz kiváló. Ezért fontos, hogy amikor azt látjuk, hogy a gyermek hosszú távon belefeledkezik valamibe, akkor ne próbáljuk érdeklődését erőszakkal átirányítani valami más – szerintünk hasznosabb – területre, mivel az elsajátított, rendszerrel való bánni tudás később más területeken is hasznosítható. A kiválasztott területhez kapcsolódó belső motiváció semmivel sem pótolható, ezért felnőttként akkor leszünk igazán elégedettek és sikeresek, ha gyermekkori érdeklődésünkből valamit bele tudunk csempészni a felnőttkori tevékenységünkbe. 

Kőváry Zoltán, dr.
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

People skill, azaz a „skillek”, kompetenciák, erősségek királynője maga az emberismeret. Sok örömet hoz, ha van, és sok csalódást, ha ez nem az erősségünk. Meggyőződésem, miszerint én biztos jó emberismerő vagyok, az utóbbi fél évben igencsak megkérdőjeleződött bennem, amikor is nyílt órákat voltam kénytelen megtekinteni iskolaválasztás címszó alatt. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!