hirdetés
hirdetés

Mindfulness – divat vagy létfontosságú életmód?

Ommmm….

Miért áldoz a Google, az Intel vagy a Goldman Sachs évente több tízezer dollárt és sok-sok munkaórát alkalmazottai mindfulness-képzésére? Mi motiválja az Egyesült Királyság politikusait, hogy pártok feletti összefogással Mindful Nation UK címmel javaslatcsomagot állítsanak össze a brit parlament számára? Miért kutatják a világ legjobb egyetemei a mindfulness-technikák hatásait?

 

hirdetés

Világunk szédítő sebességgel zakatol, hírek, üzenetek százai árasztanak el minket naponta, miközben az online közösségek tagjai több milliárdnyi fényképet, linket osztanak meg egymással. Ébren töltött óráink nagy részében egyszerre több dologgal foglalkozunk, és ez a tempó igen károsan hat mentális, érzelmi és fizikai egészségünkre. Tudatosan és rendszeresen kell dolgoznunk azért, hogy megőrizzük az egyensúlyunkat. Ezt a célt szolgálja a mindfulness gyakorlása.

A mindfulness (magyarul körülbelül azt jelenti, hogy tudatos jelenlét, éber, de lecsendesedett elmével) az a képességünk, ami lehetővé teszi, hogy figyelmünket nyitott, kíváncsi, felfedező szándékkal a jelen pillanatra fókuszáljuk, tudatosan, ítélkezés nélkül megtapasztalva mindazt, ami körülvesz minket, és ami bennünk van. E módszer három alappillére a következő:

1. Kezdd a meditációval!

A mindfulness egyik alapja a meditáció. Technikailag a meditáció során a figyelmünk fokuszálását gyakoroljuk, törekedve arra, hogy minél hosszabb ideig és minél teljesebben legyünk képesek zavartalanul figyelni egy kiválasztott tárgyat vagy jelenséget. Sokféle meditációs technika létezik: figyelmünket fordíthatjuk a légzésünkre, egy vizualizált képre, egy ismétlődő szövegre (mantrára) vagy egy hangra. A rendszeres meditáció bármiféle spirituális meggyőződés nélkül is gyakorolható. Ez nem vallás, inkább egy több évezredes tapasztalattal rendelkező, a modern kutatások eredményei által is bizonyítottan működő módszer.

Ahhoz, hogy a figyelmünket az itt és most megjelenő (külső vagy belső) érzékelésekre fókuszáljuk, rendelkeznünk kell a figyelmünk irányításának és „célon tartásának” képességével. A meditáció többek közt ezt fejleszti, éppúgy, ahogy rendszeres testedzéssel az izmainkat erősítjük: minél többet gyakorlunk, annál gyorsabban fejlődik a koncentrációs képességünk. Napi fél óra helyesen végzett meditációval már néhány hónap alatt összeszedettebbek lehetünk, nő a teljesítményünk, kevésbé fáradunk el. A kitartó gyakorlás hatására egyre kiegyensúlyozottabbá válunk, megéljük, hogy valóban jelen vagyunk életünk pillanataiban.

Egy értékesítési vezető ügyfelem életét megkeserítette a szorongás. Néha alig volt képes a teendőire koncentrálni, a szeretteire figyelni, rendszeresen felébredt éjszaka, és álmatlanul forgolódott, aggódott. Miután megtanult meditálni, elkezdte felfedezni, milyen békés és nyugodt is tud lenni az elméje. Idővel a meditáció a mindennapjai részévé vált, a szorongás hullámai elcsitultak, és megtanult az itt és mostra összpontosítani mind a munkahelyén, mind pedig a magánéletben.

2. Állj meg, érezd, tudatosítsd!

Testünk hűen tükrözi mentális és érzelmi állapotunkat, az izomfeszültség formájában tárolt stresszhelyzeteinket, és gyakran pont a testünk akadályozza meg, hogy teljes figyelmünkkel jelen legyünk a pillanatban. Sokszor már későn vesszük észre, hogy testünk túlfeszült, kimerült, és próbálja jelezni, hogy: „Állj meg, érezd, tudatosítsd, ami benned zajlik!”

A mindfulness második alapköve a testtudatosság: az, hogy tudjuk, érezzük, mi történik a testünkben, és mire lenne szükségünk ahhoz, hogy maximalizáljuk az életerőnket. Fizikai és lelki egészségünk karbantartásához rendszeres, feszültségoldó, feltöltő mozgásra, megfelelő alvásra és az aktivitás és pihenés kiegyensúlyozott ritmusára van szükségünk. Tehát a meditációt érdemes stresszoldó, a testtudatosságot is fejlesztő relaxációs gyakorlatokkal kiegészíteni, naponta többször végigpásztázni a testünket a figyelmünkkel, érezni, tudatosítani a hogylétünket. Ezzel fejlesztjük azt a velünk született képességünket, amivel egészen finom testi érzetekből meg tudjuk érezni, hogy mire van szükségünk, mi egészséges vagy éppen mi káros számunkra, legyen az étel, ital, fizikai aktivitás vagy akár egy társas interakció.

Egy nagy stresszben élő, munkamániás középvezető ügyfelem például jógázni kezdett, aminek hatására egy vezetői meetingen rádöbbent, hogy mennyire feszült, görcsös a teste és ezáltal a gondolkodása. Felismerte, hogy évek óta ebben a feszültségben él, aminek nagy részét önmaga generálja. Megtanulta tudatosan ellazítani az izmait, akár egy megbeszélés közben is, és idővel arról számolt be, hogy energikusabban pörgeti a munkanapjait, mint korábban bármikor.

A testtudatosság, a kifinomult belső figyelem gyakorlásának egyik legősibb és leghatékonyabb módszere a jóga, de hasznos lehet bármilyen rendszeresen végzett mozgás, ami a figyelmünket a testünk állapotára, fizikai energiánk minőségére fókuszálja.

1. 3. Legjobb önmagunk felfedezése

A mindfulness kapcsán ritkán beszélnek erről a témáról, pedig legalább annyira fontos, mint a korábban említett meditáció és testtudatosság. A legjobb énünk kibontakoztatása azt jelenti, hogy szándékunkban áll fejlődni a gyengeségeinkben, és tudatosan támaszkodunk az erősségeinkre. Legjobb énünk harmóniában van a világgal, tudatos, örömteli, tiszteli az életet, önmagát és másokat. Szabad, de érett és felelős döntésekkel igyekszik építő életet élni.  

Megváltoztatni azt tudjuk magunkban, aminek tudatában vagyunk. A mindfulness gyakorlása során fejlődik a képességünk saját gondolataink és viselkedésünk objektív megfigyelésére. Ha tisztán, elfogultatlanul látjuk magunkat egy helyzetben, lehetőséget nyerünk arra, hogy másképp viselkedjünk, másképp döntsünk. Ezekben a tudatos pillanatokban tudjuk új irányba terelni az eseményeket, itt van lehetőségünk a személyes fejlődésre.

Ehhez alapvető módszer az önmagunkra szánt idő megteremtése. Iktassunk be napi fél órát, amikor végiggondoljuk, mi történt aznap, értékeljük az eseményeket, idézzük fel a gondolatainkat, érzéseinket, reakcióinkat! Fogalmazzuk meg, mit tennénk másképp legközelebb!

Én mindennap elvégzem ezt a gyakorlatot, általában hazafelé, vezetés közben. Nemrég egy nehéz üzleti tárgyalásomat gondoltam át újra, figyelve közben az érzéseimre, intuícióimra. Beugrott, hogy volt egy pont, ahol félve egy számomra kellemetlen döntéstől, kissé ingerülten reagáltam, amitől a partnereim is feszültek lettek. Felismertem, hogy mi motivált ott és akkor, és hogyan tudtam volna finomabban kezelni a helyzetet.

Kérjünk visszajelzést másoktól! A visszajelzések által új perspektívát kapunk magunkról, érzékenyebbé és tudatosabbá válunk a viselkedésünk által kiváltott hatásokra. Már ezek az egyszerű gyakorlatok is sokat segítenek abban, hogy fejlődjön az önreflexiós képességünk, és objektívebben lássuk életünk helyzeteit. A rendszeres önreflexió és viselkedésünk hatásának tudatos vizsgálata kijelöli számunkra a fejlődési irányt.

Mindfulness munka közben

Egyre több vállalatnál alkalmaznak a mindennapokban mindfulness-technikákat. A cél legtöbbször a teljesítmény növelése, és a stressz káros hatásainak csökkentése. Léteznek cégek, ahol a meetingek öt-tíz percnyi elcsendesüléssel, meditációval kezdődnek. Így a közös munka fókuszáltabbá, produktívabbá válik, miután mindenki valóban megérkezett.

Sok vállalatnál megtanítják a munkatársakat relaxálni, fizikailag és mentálisan ellazulni. Más cégeknél rendszeresek a munkaidőben tartott, a munkáltató által finanszírozott jógaórák. Az eredmény: kisebb stressz, kevesebb megbetegedés, növekvő teljesítmény.

 

Az 5 legfontosabb mindfulness-módszer:

›          meditáció (legalább napi fél óra)

›          relaxáció (testi és mentális ellazulás)

›          testgyakorlás (jóga vagy bármilyen mozgásforma, amivel fejleszted a testedre irányuló figyelmedet és testi egészségedet)

›          tudatos, nyitott, érdeklődő, ítélkezéstől mentes figyelem a jelen pillanatra

›          rendszeres idő a lecsendesedésre, önreflexióra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Budinszky Gabriella
a szerző cikkei

Szabadi Henriett
a szerző cikkei

Koncz András
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Amikor elkezdtük összerakni a mostani lapszámot, még repkedtek a „Boldog új évet!” kívánságok, és miután a mostani tematika a boldogság, gondoltuk, vegyük ezt komolyan. Ki lesz boldog idén? Ki volt tavaly, és lesz jövőre? Lecsupaszítva a kérdést a bennünk rejlő boldogságpotenciálra. Azaz a kb. negyven százalékról beszélek, ami felett mi rendelkezünk tudatosan – derül ki az Oláh Attilával készült interjúból. Ami nem a genetikánk, és nem a váratlan események hatása, hanem egyszerűen a boldogságra való képességünk, törekvésünk. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!