hirdetés
hirdetés

Torma Kálmán - tanácsadás

Mitől függ az, hogy képesek vagyunk-e boldogan élni?

 Kérdés: Mitől függ az, hogy képesek vagyunk-e boldogan élni? 

hirdetés

Válasz:


Torma Kálmán
A kérdés évezredes, bár nem szívesen folytatom úgy, hogy már Arisztotelész is foglalkozott vele. Legszívesebben azt mondanám, hát persze, ki nem érezte még a boldogság érzését, ami nagyon tünékenynek bizonyult. Nem maradt velünk, nem tudtuk állandóan átélhetőnek megtartani. Mintha folytonos megerősítésre szorult volna. A pszichológiával szemben az egyik legnagyobb kihívás, hogy választ adjon arra: vajon mit jelent a boldogság, miért olyan fontos, és hogyan lehet elérni.

Számos kísérlet történt ennek leírására, és a kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a boldogságérzet egy hangulati elem, ami erős emléknyomokat hagy maga után, de igen könnyen eltűnik. Hangulatunkat időről időre átfesti a feszültség, a szorongás, a kihívás vagy valamilyen váratlan esemény. Sokszor éppen pillanatnyi hangulatunk határozza meg arra a kérdésre adott válaszunkat, hogy boldognak érezzük-e magunkat. Nagymértékben boldogságnak tulajdonítjuk az elégedettség érzését is, amely lehet biztonságra alapozott, anyagi függetlenséget jelentő állapot leírása is, amikor nem nyugtalankodunk, szorongunk a jövő miatt. Az is előfordul, hogy fontos teljesítményekhez, nyereségekhez vagy társas együttlétekhez kötjük ezt a jó érzést. E zavarba ejtő sokféleség mögött van egy érzelem, ami ilyen esetekben mindig megjelenik, tükröződik az arcon, a tekintetben – és ez az öröm érzése.

A modern pszichológia kezdettől fogva az egyik legfontosabb képességünknek tartja az öröm érzetét, az öröm átélését, amelynek újbóli elérése erősen motiválja viselkedésünket.

De vajon képesek vagyunk-e úgy élni, hogy ez a tünékeny érzés minél tovább, minél többször velünk legyen? Sokan sokféleképpen próbáltak erre választ adni, míg a legújabb pszichológiai elmélet[*] és kutatás meg nem alkotta a jól-lét fogalmát. Ez nem egyszerűen örömöt jelent, hanem olyan aktív állapotot, amelyben átfogó elégedettséget tudunk átélni. A boldogság, öröm fogalmát használva úgy lehetne fogalmazni, hogy mindig készen tudunk állni az öröm vagy boldogság érzésére, mindamellett, hogy tudatában vagyunk bánatainknak, veszteségeinknek, félelmeinknek, kudarcainknak. A jól-létnek öt összetevője van:

  1. A pozitív érzelem, amely egyaránt jelent képességet és törekvést a boldogság és öröm érzetének átélésére, mondhatnám úgy is, hogy megengedjük magunknak ezeket az érzéseket.
  2. Valamilyen tevékenységben való teljes, önfeledt, örömöt jelentő elmélyülés.
  3. Az értelem, életem jelentőségteljességének átélése, ami nem feltétlen célt jelent, hanem egyfajta létértelmet.
  4. A teljesítmény, ami az érvényességemet jelenti, a sikert, hatékonyságom önmagáért való megtapasztalását, önmagam megvalósítását.
  5. A pozitív kapcsolatok, amelyek kötőanyagai az előbbieknek; emberi állapotunk alapja, hogy mások tükrében vagyunk, akik vagyunk.

Talán egyszerre ez így sok is, ám van egy igen erős üzenete a jól-lét elméletének a vezetők számára: a teljesítmény öröme. Minden munkahely potenciális lehetőség arra, hogy vezetőként, munkatársként képesek legyünk teljesítményörömöket átélni. Ezt az örömöt nem adják ingyen, fáradságos, sokszor monoton erőfeszítést igényel, az eredmények néha lassan jönnek, és esetleg nehezen értelmezhetők. A munkahelyen elsősorban a teljesítmények miatt vagyunk; egy csapat egymás közötti jó érzése rövid idő alatt kifulladhat, ha nem kíséri teljesítmény – de ha van örömmel átélhető teljesítmény, akkor lesz társas öröm és jó érzet is, és mindez értelemérzetet is szül.



[*] Seligman, M.: Flourish – Élj boldogan! Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011.

Torma Kálmán
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Amikor elkezdtük összerakni a mostani lapszámot, még repkedtek a „Boldog új évet!” kívánságok, és miután a mostani tematika a boldogság, gondoltuk, vegyük ezt komolyan. Ki lesz boldog idén? Ki volt tavaly, és lesz jövőre? Lecsupaszítva a kérdést a bennünk rejlő boldogságpotenciálra. Azaz a kb. negyven százalékról beszélek, ami felett mi rendelkezünk tudatosan – derül ki az Oláh Attilával készült interjúból. Ami nem a genetikánk, és nem a váratlan események hatása, hanem egyszerűen a boldogságra való képességünk, törekvésünk. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!