hirdetés
hirdetés

People Analytics

Mire következtessünk a céges e-mailek hangulatából?

Eratoszthenész (i. e. 276–194 k.) megfigyelésekre és számolásra alapozva megmérte a Föld kerületét. A modern technikával készült adathoz képest 3 százalékos hibahatárral dolgozott. Hasonlóan régóta foglalkoztatja a gondolkodókat az ember működésének megismerése is.

hirdetés

Ahogy a fenti példából is láttuk, nem ijedtek meg eleink, amikor még nem voltak eszközeik a méréseik kivitelezésére, valamint nem volt teljesen ismert, hogy mit mérnek. A pszichológia tudománya az ember megismerését tűzte ki célul. A munka világában pedig a teljesítményt, motivációt, kreativitást, boldogságot és még néhány tényező összefüggéseit vizsgáljuk.

Megfigyelhető némi hézag a szervezetpszichológia gyakorlata és az akadémiai kutatások eredményei között, melyet a tényalapú menedzsment (Evidence Based Management, EBM) képes áthidalni.

Mérünk, elemzünk, újramérünk

Az EBM előfutára Taylor, a tudományos menedzsment meglapítója. Mai követői a Toyota, a Google, az Amazon, akik sikereik egy részét az EBM-re való törekvésüknek is köszönhetik. Stratégiai szinten döntik el, hogy mit mérjenek; majd mérnek, kiértékelik az eredményeket, gondolkodnak az összefüggéseken, változtatnak és fejlesztenek a szervezeten, és a ciklus kezdődik elölről.

Hogyan kezdtek el kevesebbet fogyasztani az UPS-kocsik?

Egy közkedvelt példa a mérések alapján történt hatékonyságnövelésre a UPS csomagküldő szolgáltató cégé. Kutatásaik alapján autóik söfőrjeinek nem engedélyezték a balra kikanyarodást. Döntésük követketében a szállítási idő rövidült, 350 000 darabbal több csomagot tudtak kivinni, eközben 1100 darabbal kevesebb autót kellett bevetniük, és 10 M gallonnal kevesebb fogyott üzemanyagból is.

Ez egy kézzelfogható példa, de mi a helyzet a szervezeti kultúrával, a munkatársak hangulatával, az érzelmekkel, a döntéshozatallal? Pszichológusként elsősorban az ilyen méréseket tudjuk pontosítani. Egyre több cég méri folyamatosan, hogy milyen a hangulat, a légkör a szervezetben. Ezt például meg lehet tudni egy egyszerű kérdésfeltevéssel, mondjuk, egy felugró ablakban mindennap megkérdezi a számítógéped, hogy milyen a hangulatod. Ez egy gyors, ártatlannak tűnő customer service kérdés, mégis komplex információk nyerhetők ki belőle.

Jó hangulatú e-maileket küldesz?

Egy fokkal komplexebb módja a felmérésnek, amikor egy tartalomelemző szoftver analizálja az összes e-mail tartalmát hangulatok, érzelmek szempontjából, és jelez, ha a kiégés, negatív hangulat irányába mutat az eredmény. Sokszor azt is jelzi, amikor kreatív, szárnyaló szakaszban van egy csapat, hiszen az ilyen állapot hasznos az új ötletek generálására, de egy komplex döntés meghozatala valószínűleg nem lesz torzításoktól mentes, hiszen ekkor az adatok és tények felületes vizsgálata fokozottan jellemző ránk.

Ugyanígy a telefonbeszélgetéseket is lehet elemezni – pl. ügyfélszolgálaton, értékesítőknél –, a hangunk nonverbális jeleiből következtetni lehet érzelmeink hullámzására, és ennek az ügyfélre tett hatására. Nem meglepő, ha ezeket az adatokat teljesítményértékelésre is felhasználja a vezetőnk, illetve összefüggéseket, ok-okozati és prediktív statisztikai elemzéseket végeznek velük a teljesítmény tekintetében is.

A cikket teljes terjedelemben az Üzlet és Pszichológia 2018. április-májusi lapszámában olvashatja el. Keresse a nagyobb újságárusoknál, vagy rendelje meg itt

Németh Gergely, Magos Anna, szervezetpszichológusok
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Képzeljünk el egy banális példát: egy számunkra fontos eseményt szervezünk, e-mailben kiküldjük a meghívót néhány barátunknak, és valakitől nem kapunk választ. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!