hirdetés
hirdetés

Tanácsadás

Mennyire lehet hinni az elégedettségi méréseknek?

Mennyire lehet hinni az elégedettségi mérések eredményeinek? Igen szenzitív kérdés, beosztottként nehéz visszajelezni egy vezetőnek, ha valami nem tetszik. Milyen jelekből olvashat mégis a vezető?

hirdetés

Torma Kálmán
Válasz:

Annyira lehet hinni, mint minden hitelesen végzett felmérésnek. Hitelesség alatt értendő a reprezentatív mintavétel, a statisztikai módszerek hiteles használata, az alkalmazott információszerző eszközök mérési minősége, a felvétel módszere, az adatfeldolgozás minősége stb. És mint minden felmérésnél, bármilyen hiteles is az alkalmazott módszertan, az eredmények csak mindig egy bizonyos arányú bizonytalanság mellett értelmezhetők. De hát ez feltehetően ismert, hiszen a médiában számtalanszor elismételték már újságírók, szakértők a közvélemény-kutatásokról szólva.

Nagyon különböző a szervezetek gyakorlata munkatársaik elégedettségének megismerésére. Valahol fontosnak tartják, valahol nem törődnek vele, valahol ugyan fontos, de csak találgatják, és önigazoló mítoszokat gyártanak, miközben nem hisznek a mérésekben. Sokszor készítenek elégedettségi felméréseket szervezeteken belül úgy, hogy köszönő viszonyban sincsenek a megbízható szervezetmérés módszereivel. Az ad hoc mérések persze rontják a felmérések iránti bizalmat, és a szervezeti vagy tágabb közvélemény sommás ítélkezése a gyereket is kiönti a fürdővízzel együtt.

Pedig... Szervezeti kutatások jelzik, hogy lehet ezt hitelesen is végezni, országos méretekben, rendszeresen megismételt, standard módszertan alapján megszervezni elégedettségi méréseket (ld. Legjobb Munkahely program). Már maga az a késztetés, hogy egy szervezet vagy egy vezetés elvégeztet egy ilyen felmérést, bizonyos mértékben jelezheti a jobb szervezeti minőségre törekvést, éppen azért, mert a dolgozók elégedettsége igen szenzitív kérdés. Kockázatokkal teli mind a vezetőnek szembenézni a véleményekkel, mind a dolgozónak kifejezni a véleményét. Mindkettőhöz bizonyos lélektani bátorság, felelősségvállalás és változtatni akarás szükséges.

Az elégedettségi felmérések éppen abban segítenek, hogy módszertanuk biztonságot ad a kitöltőnek és a vezetőnek is. Egyfajta érzelmi távolságot biztosít mindkét félnek, annak ellenére, hogy az érzelmek mind a kitöltők, mind az értelmezők részéről jelen vannak, de személytelenül. Vigyázni kell arra, hogy a globális felmérést nem lehet egy az egyben lefordítani egy kisebb csapatra vagy egyénre. Saját csapatunk, munkatársaink elégedettségének megbecsléséről magunknak kell gondoskodnunk. A szervezeti felmérés adatait lehet csoportmunkák során, megbeszéléseken értelmezni, megismerni, elgondolkodni rajtuk. Munkatársainknál sokszor elég figyelni, menyire partneri a viselkedésük, kezdeményező és kölcsönösen támogató-e. Ami azt jelenti, hogy egy vezetői kezdeményezésre, igényre kapunk-e választ vagy sem. Továbbá, ha lehetőséget adunk a beszélgetésre, akkor segítünk a kollégák esetleges gátjainak feloldásában. A nagyon csendes munkatársat nem célszerű magára hagyni.

Torma Kálmán, vezetői tanácsadó, szervezetpszichológus, TMT Consulting
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

- Hogy ő? Ő a legtündéribb lány, akit ismerek: okos, vicces, kedves, segítőkész.

– Ugyanarról az XY-ról beszélünk? Arról az arrogáns, agresszív, rosszindulatú libáról?

– Mi vaaan?!

És tényleg, mi van? Hol az igazság?

Tovább...

 

Találkozzunk a Facebookon!