hirdetés
hirdetés

Egy verseny tanulságai

Játssz, és megmondom, milyen csapattag vagy!

Egy gamifikált versenyben, ahol a jó stratégiai gondolkozás és a csapatmunka vezet sikerre, kézzelfoghatóvá válik, hogy milyen képességek a legfontosabbak. Ezek pedig egybeesnek a jelen és jövő eredményes cégvezetőinek skilljeivel. Lássuk, melyek ezek.

hirdetés

Ha nincs benne élmény, nem is létezik? Az élményalapú online világ része az életünknek. Akár kapcsolatot tartunk, akár tájékozódunk vagy szórakozni akarunk, azt többnyire online (is) tesszük. Akárcsak, ha játszani szeretnénk. Felnőtt az a generáció, amelynek tagjai számára mindez természetes, az online létezés a mindennapok, mi több, az oktatás része. Játszva tanulunk már az egyetemen, a munkahelyen is.

A hagyományos tanulással ellentétben egy gamifikált üzleti szituáció is sokkal érdekesebb és gyakorlatiasabb, mint egy menedzsmentkönyvben található esettanulmány. Ezért is volt annyira népszerű az egyik pénzintézet által szervezett játék, ahol több száz diák csoportokba rendeződve oldott meg közösen egy problémát. Az innovatív, a valós körülményeket a lehető leghűbben visszaadó versenyen a résztvevőknek egy biztosító vezetőjeként kellett helytállniuk, több szempontnak is megfelelve a társaság irányítása során. A cél a piacvezetői pozíció megszerzése volt, amit csak helyes stratégiai döntésekkel érhettek el, a profit mellett pedig a piaci részesedés is fontos tényezőként szerepelt az értékelés során.

A tudás önmagában kevés

A csapatok önállóan szerveződtek, csupán annyi kritérium volt, hogy ugyanabban a felsőoktatási intézményben tanuljanak a csapattagok. Munkájuk két részből állt: egyrészt játszani az üzleti szimulációban, majd ez alapján egy prezentációt kellett készíteni, és előadni a menedzsment számára.

A résztvevők főként gazdasági szakirányról jelentkeztek, az alaptudásuk közel azonos volt, de akkor mégis mitől működött az egyik, és mitől nem működött a másik csapat? Az jól látszott, hogy az elméleti tudás egy ilyen megmérettetésnél (amikor a stratégiai és összetett gondolkozás a feladat) önmagában nem elég. Leginkább együttműködésre, valódi csapatmunkára, kreativitásra, problémamegoldásra és kritikus gondolkodásra volt szükség ahhoz, hogy az iparági kihívásokra valóban jó, a menedzsment számára értékes megoldások szülessenek. Látni kellett az összefüggéseket, rendszerezni a meglévő ismereteket, következtetéseket. Majd ezeket vizuálisan meg kellett jeleníteni, és eladni a hallgatóságnak.

A prezentációknál a tartalmon kívül értékeltük a kommunikációs stílust, a prezentáció felépítését, szerkezetét, az időkeretet, a kérdésekre adott válaszok minőségét és stílusát, valamint a csapatmunkába való egyéni bevonódást. Azok a csapatok tudtak sikeresek lenni, amelyek ezt felismerve reagáltak a kihívásokra, komplexen gondolkoztak, és komolyan vették a feladatot. A minőségi prezentáció elkészítése mellett felmérték a stakeholder-menedzsment és érdekérvényesítés fontosságát, ennek lehetséges módjait.

Csapatmunka nélkül mit sem ér az eredmény

Az előadások során mind a csoportos, mind az egyéni teljesítményeket értékeltük. Megvolt-e mindenkinek a csoporton belül az erősségeinek megfelelő, saját feladata, vagy inkább egyvalaki dominálta a csapatot? Kapott-e szereplési lehetőséget az, aki inkább a számok embere, és nem a szavaké? Milyen benyomást keltettek a csoportok a száraz tudás és a soft skillek alapján?

Volt olyan helyzet, amikor az egyéni teljesítmények szépen összeadódtak, és felhozták a csapatot a dobogós helyre, de az is előfordult, amikor egy háromfős csapatból egy ember vitte a hátán az egész feladatot, és bármennyire is remek volt a megoldás, az összpontszámban hátrányt jelentett a csapatmunka hiánya.

A jó csapatokban figyeltek egymásra a tagok

Azok az összeszokott csapatok, akik már többször játszottak együtt, gördülékenyebben, összehangoltabban működtek, egységet, harmóniát sugároztak, bíztak egymásban, ismerték egymás erősségeit, és ellensúlyozták a gyengeségeket. Ilyenkor tudod, hogyan reagál a másik stresszes helyzetben, és ez hogyan fordítható át a csapat javára akár. Azonban sok olyan csapat is volt, akik erre a versenyre szerveződtek össze, és még arra sem vették a fáradságot, hogy jobban megismerjék egymást. Azt gondolták, a tudás elég lesz. Nem volt elég. Tehát szépen kirajzolódott a játékban az, hogy mennyire fontos az eredményességhez a személyes viszony, a bizalom, a másik személyiségének ismerete és elfogadása, valamint az erősségek, gyengeségek feltérképezése.

A cikket teljes terjedelemben az Üzlet és Pszichológia 2018. április-májusi lapszámában olvashatja el. Keresse a nagyobb újságárusoknál, vagy rendelje meg itt

Jurecska Andrea, toborzási és employer branding vezető, NN Biztosító
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Képzeljünk el egy banális példát: egy számunkra fontos eseményt szervezünk, e-mailben kiküldjük a meghívót néhány barátunknak, és valakitől nem kapunk választ. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!