hirdetés
hirdetés

Innovációs stratégiák

Építs, fenntarts, rombolj!

Tegyük fel, hogy van egy cégünk. Vagy egy szervezeti egységünk. Vagy egy vállalkozásunk. Ahhoz, hogy három év múlva is a piacon maradjunk, biztos, hogy újítanunk és fejlesztenünk kell majd. Tervezzük meg, hogyan!

hirdetés

Minden ember egyik alapvető motivációja a biztonság; a stabilitás kialakítása, a status quo fenntartása. A másik, ezzel ellentétes alapvető motivációnk a felfedezés, a kíváncsiság. Ez az úgynevezett explorációs motívum táplálja a kreatív működést. Ne legyen kétségünk afelől, hogy a kreativitás éppolyan természetes képességünk, mint a járás. A kreatív ötletet, energiát valós termékké vagy szolgáltatássá alakító folyamat az innováció, amelynek működtetésére többféle stratégia létezik. Nézzünk néhányat!

Fenntartó innováció

A fenntartó innováció egy már meglévő technológiára és üzleti modellre épít. Egy termék vagy szolgáltatás újabb és újabb generációit hozza létre a hibák javításával, a költségek csökkentésével, vagy a termék szolgáltatáspalettájának bővítésével (pl. új színek, méretek).

Példák: Gilette borotvák, Iphone 2, 3, 4…, a Gmail egyre fejlődő szolgáltatásai, Cherry Coke.

Hogyan fejlesszük a fenntartó stratégiát?

A fenntartó innováció megvalósításának egyszerű módja, ha felhasználjuk az ügyfelektől érkező visszajelzéseket egy konkrét probléma azonosítására, és azt javítjuk. 

A nagyvállalatokhoz általában természetüknél fogva a rutin innováció áll közel. Erősek is benne, hiszen megvan hozzá az erőforrásuk, ezt segíti a kultúra és a folyamatok.

A fenntartó innováció eredetiségét szokták kritizálni, de megkerülhetetlen fontosságú: a fenntartó innováció biztosítja a kiszámítható bevételt a cég fennmaradásához és a többi, nagyobb kockázatú innovációhoz. A cégek a fejlesztési költségeik általában 70 százalékát fenntartó innovációra fordítják.

Fejlesztési szempontból a fenntartó innováció szüli a legkevesebb ellenállást, és a munkavállalók nagy része ehhez tud a legkönnyebben csatlakozni. A középréteget ezzel, a fenntartó innovációval érdemes megszólítani.

Áttörő innováció

Az áttörő innováció az a stratégia, ami az innovációról az embereknek általában eszükbe jut. A „nagy dobás”, amiben meghatározó, jelentős, erőteljes továbblépés történik mind a technológia terén, mind az üzleti modellben. 

Példák: a fenti példák kiinduló verziói, Cirque Du Soleil, digitális fényképészet, Netflix.

Hogyan fejlesszük az áttörésstratégiát?

A „nagy dobás” egyik bevált receptje, ha sikerül több különböző szolgáltatást vagy tulajdonságot egyesíteni, ami addig csak külön volt elérhető. Például design, megbízhatóság, teljesítmény az első Iphone esetében.

Az áttörő innováció nagyon erőforrásigényes. Nélkülözhetetlen, hogy a szervezet jártas legyen a technológiában, ha ez nincs meg, először ezt és a naprakész tudást kell kialakítani. Az áttörés sok sikertelen próbálkozással jár. Ehhez is biztosítani kell az erőforrást, a szervezetben pedig olyan kultúrát kell kialakítani, ami megengedi a hibázást.

Az áttörő innovációhoz szükség van az ügyfelek igényeinek az ismeretére, de nem csak a jelenbeli visszajelzésekre, hanem a jövőbeliekre is. Ezt beazonosítani komoly kihívás, mivel gyakran maguk az ügyfelek sem tudják megfogalmazni. A megoldást a kutatások, a „vizionárius” szakértők alkalmazása vagy az úgynevezett korai alkalmazó (early adopter) ügyfelek igényeinek vizsgálata jelenti.

A piacvezető nagyvállalatok nem mazochizmusból tűznek ki hangzatos célokat. Az ambiciózus szervezeti célok azok, amelyekkel életre hívják az áttörő innovációt a szervezetben (például: „Gyártáskész önvezető városi autó 2021-re” – Audi).

A fenntartó innováció általában gátolja a radikális ötleteket. Emiatt a radikális megközelítéssel foglalkozó egységet érdemes elkülöníteni a főtevékenységtől (inkubáció). Továbbá a radikális megoldások/ötletek nagyon sérülékenyek. Érdemes hivatalos szervezeti folyamatokat és rendszereket létrehozni a radikális ötletek védelmére. A Procter & Gamble például egy belső innovációs alappal támogatja a nagy kockázattal járó és nagy haszonnal kecsegtető ötletek kidolgozását. Az Unilever nyílt online innovációs platformot hozott létre a jobb és környezetkímélőbb termékek kialakításához.

Van, hogy egy áttörést anekdotikusan egy lángész vagy zseni teljesítményének tulajdonítjuk. A valóságban azonban az ilyen eredményeken sokoldalú csapatok dolgoznak, gyakran partnerek, akár versenytársak bevonásával, valamint a technológia és erőforrások megosztásával.

Romboló innováció

A romboló innováció új üzleti modellen alapul, de nem feltétlen kell hozzá új technológia. Az elnevezés Clayton Christensen nevéhez fűződik. Christensen a The Innovator’s Dilemma című könyvében fejti ki azt a megfigyelését, hogy sok nagyvállalat, bár látszólag mindent jól csinál, a termékeit végül túl bonyolulttá és drágává teszi. Ezt más, általában startupvállalkozások kihasználják: egyszerűbb, jóval alacsonyabb árú terméket/szolgáltatást dolgoznak ki egy problémára.

Példák: fapados légi járatok, az ingyenes Android operációs rendszer, az olcsó Corolla modell, amivel a Toyota a 60-as években berobbant az amerikai piacra, az első zsebszámológép az asztali számológépekkel szemben, online egyetemi kurzusok, amelyek egyre inkább vetélytársai a hagyományos egyetemeknek.

A romboló stratégia által bevezetett megoldást a piacvezetők nem tartják vetélytársnak. Első körben egy szűk réteg kezdi el használni, többek között azok, akik a piacvezető drágább termékét nem engedhetik meg maguknak. A következő körben viszont a piacvezető ügyfeleiből is egyre többen pártolnak át, amikor rájönnek, hogy nincs szükségük annyi szolgáltatásra olyan drágán, mint amennyit a piacvezetőnek fizettek. A piacvezető pedig szinte soha nem tud erre időben reagálni.

Hogyan fejlesszük a romboló stratégiát?

Keressük meg a versenytársak azon termékeit/szolgáltatásait, amelyek már túlságosan kidolgozottak és túl drágák ahhoz képest, ahogy az eredeti ügyféligényt kezelni kéne.

Fókuszáljunk „az egyetlen” kulcsproblémára, amit a termék/szolgáltatás megold. A romboló stratégia mindig egyszerűsítést, szűkítést jelent.

A romboló stratégia olyan ár kialakítására törekszik, amely sok ügyfélnek elérhető. A költségcsökkentés az előállításon túl gyakran a sok extraköltséget generáló kereskedők és terjesztők kiiktatásával történik.

Lehetünk igazán szemfülesek: ha a saját „fenntartott” termékünk/szolgáltatásunk ellen dolgozunk ki egy romboló stratégiát. A rombolás nagyon gyakran egy új üzleti modellt jelent, amit a hagyományos szervezetben nehéz megvalósítani. Vagy ha a rombolás nehezen megvalósítható, akkor érdemes erre egy külön brandet/céget létrehozni.

Az innovációs stratégia tudatos kialakítása nem azért fontos, hogy lássuk, mi lesz a következő termékünk, hanem hogy elkerüljük a zsákutcákat, és amennyire lehet, biztonságos, tervezhető utat építsünk a jövő felfedezéséhez.

Preiszinger András, pszichológus, tréner, tanácsadó
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

People skill, azaz a „skillek”, kompetenciák, erősségek királynője maga az emberismeret. Sok örömet hoz, ha van, és sok csalódást, ha ez nem az erősségünk. Meggyőződésem, miszerint én biztos jó emberismerő vagyok, az utóbbi fél évben igencsak megkérdőjeleződött bennem, amikor is nyílt órákat voltam kénytelen megtekinteni iskolaválasztás címszó alatt. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!