hirdetés
hirdetés

Győzd le a sémáidat!

Energiarabló játszmák helyett önreflexió

Az, hogy mit látunk bele egy adott felületbe, tárgyba, képbe, történésbe vagy személybe, gyakran attól függ, hogy milyen észlelési sémáink alakultak ki. Van, aki egy ugrókötelet sporteszköznek lát, és van, aki bántalmazó eszközt fedez fel benne. Van, akinek a tenger a szabadság érzését adja, másnak pedig veszélyt, cápákat, medúzákat rejtő mélységet jelent. Minden attól függ, hogy milyen tanulási folyamaton mentünk keresztül, amelynek hatására kialakultak az észlelési sémáink.

hirdetés

A fő kérdés a sémáinkkal, azaz a világ észlelésével kapcsolatban, hogy vajon megváltoztathatók-e? Újratanulható-e az észlelési, megismerési folyamatunk? Minden a nyitottságon és a korábbi bevésődések feldolgozásán alapul. Aki bántalmazott gyerek volt, talán minden idegenben a bántalmazó lehetőségét látja, de aki szembenézett a sérüléseivel, és feldolgozta azokat, begyógyította a sebeit, az képes visszatalálni az ősbizalom forrásához is. Minden azon múlik, hogy a helyére kerültek-e a korábbi bevésődés negatív nyomai. Ha igen, akkor újra képessé válhat valaki nyitottan tekinteni a világra, újra bízni a megérzéseiben.

Nem tud sémát, fókuszt váltani az, akinél a korábban kialakult minták automatikusan kitöltik az észlelési szűrőt, és meghatározzák a gondolkodásmódot, a viszonyulást. A sematikus látásmód korlátozza a világ megismerését.

-       Vannak, akiket teljesen a sémák, tanult rutinok, bevésődések irányítanak.

-       Vannak, akik automatikusan (öntudatlanul, szinte rezignáltan) a mintáik alapján reagálnak a környezetükre.

-       Vannak, akik észre sem veszik a helyzetekben rejlő lehetőségeket, mert a kialakult kategóriák szerint dobozolják a tapasztalataikat, és sodródó üzemmódban léteznek.

-       Vannak, akik kiemelkednek az „alvó állapotból”, és bekapcsolódnak a jelen áramló gazdagságába.

-       És vannak, akik erőfeszítést tesznek, megélik a jelenlét frissességét, és fenntartják az éberség állapotát.

Ébresztő!

Az ébredés ugyan ezoterikusan hangzik, de jómagam a pszichológia tudományos értelmében használom ezt a fogalmat. A figyelem megváltoztatását, a séma elhagyását értem alatta, a kiemelkedést a régi mintából, bevésődésből és megszokásból. Ez a szabadság a feltétele egy új helyzet, állapot elfogadásának, és a régitől való elszakadásnak. Ennek felismerése és megvalósítása az ébredési folyamat.

Amikor már nem a kötődés és a múlt határozza meg a gondolkodást és a cselekvést, hanem a jelen állapotba való éles visszakapcsolás, vagy másképpen a jelen lehetőségeinek felismerése és kiaknázása. Ez egy olyan áramló jelenlét, ahol minden változásban, potenciális átalakulásban van.

A cikket teljes terjedelmében az Üzlet és Pszichológia 2018. augusztus-szeptemberi lapszámában olvashatják. Keressék az újságárusoknál, vagy rendeljék meg itt

Sárvári György, Dr.
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Képzeljünk el egy banális példát: egy számunkra fontos eseményt szervezünk, e-mailben kiküldjük a meghívót néhány barátunknak, és valakitől nem kapunk választ. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!