hirdetés
hirdetés

Mindened megvan, mégsem elég?

ÉLET 2.0

Negyvenes éveinkre többnyire mindenünk megvan: család, állás, egzisztencia, és ekkor üti fel a fejét a hiányérzet. A vágyakozás valami másfelé...

hirdetés

A felsőfokú tanulmányaink után végre elérkezik az idő, hogy megmutassuk magunkat a világnak. Szinte izzik bennünk a tettvágy, a fáradhatatlan bizonyítani akarás. Élvezzük az első visszajelzéseket, és a kisebb vagy nagyobb pofonok sem rettentenek el bennünket. Így volt ez velem is, miután kezembe kaptam a diplomám. A világot akartam megváltani.

Azután elindulunk felnőtt életünk útján. Szép lassan az évek alatt kialakítunk magunknak egy életstílust, a nekünk megfelelő módon rendezve a munka és a magánélet arányait. Jó esetben felépül a karrierutunk, kialakul egy összetartó baráti körünk, és a származási családunkról leválva megalapítjuk a saját családunkat. Lassan közeledve az életünk feléhez, a harmincöt-negyvenedik születésnapunkon magabiztosan állapítjuk meg, hogy lett belőlünk „valaki”, letettünk „valamit” az asztalra, kimaxoltuk a lehetőségeinket karrier, egzisztenciaépítés, családalapítás, önmegvalósítás terén. Fújnánk a gyertyát a tortán, boldognak kellene lenni, mégsem vagyunk azok. Nem jön az érzés, ami eddig mindig megvolt egy új, kihívással teli projekt esetén, vagy egy klassz utazás alkalmával, vagy akár egy új szerelem érkezésével. Világosan emlékszem, hogy a 35. születésnapi torta gyertyáját nem tudtam elfújni. Azt gondoltam, ha a láng megmarad, akkor én is megállhatok itt, nem kell továbbmennem. Holott minden olyan szépnek tűnt: épülőben lévő tanácsadó cég, bővülő szakmai paletta, egyre nagyobb volumenű megbízások. Akkor még nem értettem, csak éreztem, hogy az a megtorpanás a gyertyalángnál elindít valami visszafordíthatatlant.

A cikk teljes tartalmát a 2016/2017. decemberi-januári lapszámunkban találja.

A megrendeléshez kattintson ide.

 

Szirtes Hajnalka
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

People skill, azaz a „skillek”, kompetenciák, erősségek királynője maga az emberismeret. Sok örömet hoz, ha van, és sok csalódást, ha ez nem az erősségünk. Meggyőződésem, miszerint én biztos jó emberismerő vagyok, az utóbbi fél évben igencsak megkérdőjeleződött bennem, amikor is nyílt órákat voltam kénytelen megtekinteni iskolaválasztás címszó alatt. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!