hirdetés
hirdetés

Több mint misszió, több mint vízió, több mint CSR – mi az?

Elég „kutyabarát” a vállalatod?

A XX. század elég embertelen század volt. Hiába beszélünk ipari korszakról, ipari ember nincsen. Mégis úgy tettünk, mintha lenne, és emiatt a XX. század intézményei – mint például az iskolarendszer vagy a nagyvállalatok – meglehetősen emberellenesek. (Tisztelet a kivételnek.) Ami megmentheti a – nem túlzás – világot, az a küldetéstudat. 

hirdetés

A XX. században rendben volt, hogy az embergyár módszeresen megöli a kreativitást, és az iskolarendszerből kikerülő fiatalok olyan cégeknél helyezkednek el, amelyeknél az ajtóban kell hagyni az emberi/erkölcsi/morális tartást. A „hagyd a morált a gyárkapuban” azt jelenti, hogy amivel bent foglalkozol, az elkülönül attól, ami te emberként vagy. Természetesen ez lehetetlen. A feladat az lenne, hogy elválaszd a beinget a doingtól. Tehát a magad létezését attól, hogy mit csinálsz. Ez a különválasztás természetesen többszörös illúzió, hiszen a doing visszahat a beingre, miközben pont a lényegedből következik az, hogy mi is a feladatod, mi a küldetésed a világban.

Új létezési mód a küszöbön

A XXI. század nagy ígérete egy új működési mód, ahol a létünk, a lényegünk igazán fontos lesz, a munkánk pedig ebből fakad, tehát végezhetjük azt, ami a dolgunk itt, a világban.

Kutatások sorában olvassuk, hogy az Y generáció sokkal fontosabbnak gondolja a purpose-t, azaz a magasabb rendű célt, a küldetést, mint az előző nemzedékek. Ők kíváncsiak arra, hogy potenciális munkaadójuk hogyan látja a saját céges küldetését, és fontos számukra, hogy ez milyen átfedésben van az ő küldetésükkel. Kutatások szerint 15-20 százalékot is engedhet egy Y generációs a munkabérelvárásaiból, ha van purpose alignment, azaz küldetés-együttállás. Ők már nem állást keresnek, hanem együttállást.

Ez több szempontból is jó hír. Az egyik, hogy változtatni akarnak a világon, ahogy Steve Jobs is mondta szabad fordításban: Rúgjuk ki egy kicsit az univerzum oldalát! Másrész pedig elkezdik megkövetelni a munkaadóktól, hogy a vállalat is legyen tisztában a magasabb rendű céljával, a küldetésével. Úgy fest, egyre inkább univerzálisan igaz az a startupmantra, hogy ne a pénzcsinálással törődj, hanem csináld azt, ami igazán fontos neked, a pénz pedig majd érkezik.

Több mint hangzatos szlogen

Természetesen nem marketingszlogenekre gondolok. Hiába írják rá valamire, hogy ez maga a boldogság, hogyha belül fekete, szén-dioxiddal dúsított, cukros víz van, ami megbetegíti a fogyasztókat, és az egyetlen cél nem más, mint hogy sok fogyjon belőle.

Egy cég számára felfedezni a küldetését nyilván nehezebb, mint amikor ez már a kezdetektől megvan. Mégis akadnak jó példák. A Conscious Capitalism című könyvben idézi fel a szerző, Raj Sisodia a Pedigree esetét: hiába költött anno közel 200 millió dollárt reklámra, a fontos mutatószámokban lefelé tartott a cég. 2005-ben úgy döntöttek, hogy mélyen magukba néznek, hogy felfedezzék a valódi küldetésüket, ami az volt, hogy lovemarkká váljanak. Onnantól tudták, hogy ők akarnak lenni a dog-loving company, szlogenük pedig a következő lett: we are for dogs („a kutyákért vagyunk”). Amitől ez működött, az az, hogy ez nemcsak egy szlogen volt, hanem az egész céget átalakították ennek megfelelően. A névjegykártyákra rákerültek a dolgozók kedvenc kutyái, az irodákat kutyabaráttá alakították át, és kutyamenhelyeket kezdtek rendszeresen támogatni. Felfedezték, hogy ők nem a csomagolóiparban dolgoznak, hanem kutyusokkal, érzelmekkel, ettől pedig minden megváltozott. A cég lassan magához tért, és 2009-ben a valaha volt legjobb évüket zárták.

Átmegy a küldetésteszten?

A küldetéstudat nemcsak a vezetőknek, de a dolgozóknak is segít. Lakmuszpapírként szolgál a kérdések megválaszolásánál. A Pedigree megkérdezheti magától egy új ötlet tesztelésekor: Vajon egy kutyabarát cég csinál ilyet, vagy nem? Hamar kiderül, hogy valami on-purpose vagy sem. Ha átmegy a küldetésteszten, akkor érdemes nagy energiákat fektetni bele, ha nem, akkor nem.

A küldetés feltárása tehát része annak, amit spirituális intelligenciának nevezhetünk. Egyre inkább látszik, hogy az IQ és az EQ mellett a spirituális intelligencia és a rendszerintelligencia az a két új és fontos fogalom, amelyek a siker kulcsai lehetnek a XXI. századi vezetők számára. A személyes küldetés megtalálása nem egyszerű feladat, még szakember bevonását is igényelheti.

A küldetés – vajon mi?

A küldetés nem egyenlő a vízióval, nem egyenlő a misszióval, nem egyenlő a vállalati szociális felelősségvállalással. A vízió nagyobb, hosszú távú célt fogalmaz meg, olyat, amit talán csak több generáció munkája érhet el. A misszió a purpose következménye, abból fakadó feladatok összessége. A CSR pedig egy utólagos gondolat, amely nem szerves része a vállalati működésnek. Bármilyen károkat okozó cégnek is lehet remek CSR-programja.

Természetesen önmagában a küldetés megléte és a küldetésvezérelt működés még nem vezet automatikusan tudatos cégműködéshez. Ehhez még minimálisan három dologra van szükség, ahogy azt a conscious capitalism mozgalom tartja: tudatos leadership, tudatos cégkultúra-építés és stakeholder alapú partneri kapcsolati hálózat kialakítása.

Nagyon izgalmas megfigyelni, ahogy a fejlődő XXI. századi kapitalizmus meghaladja XX. századi formáit, miközben tulajdonképpen visszatér a gyökerekhez. Egyre többen egyetértenek abban, hogy nagy változások korát éljük, hiszen a technológia, a klíma és az elavult gazdasági rendszer a jelenlegi pályán nem fenntartható módon működik. Számomra a legizgalmasabb kérdés, hogy megúszunk-e egy világforradalmat és egy esetlegesen ebből eredő újabb világháborút, azaz sikerül-e evolúciós mederben tartani az emberiség fejlődését. Azok a módszerek, amelyek már elérhetők, megvizsgálhatók és jól működnek a világ tudatos és küldetésvezérelt cégeiben, már mind modellekként mutatják meg, milyen lehet egy ilyen jövő.

Karafiáth Balázs László
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

People skill, azaz a „skillek”, kompetenciák, erősségek királynője maga az emberismeret. Sok örömet hoz, ha van, és sok csalódást, ha ez nem az erősségünk. Meggyőződésem, miszerint én biztos jó emberismerő vagyok, az utóbbi fél évben igencsak megkérdőjeleződött bennem, amikor is nyílt órákat voltam kénytelen megtekinteni iskolaválasztás címszó alatt. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!