hirdetés
hirdetés

Több mint misszió, több mint vízió, több mint CSR – mi az?

Elég „kutyabarát” a vállalatod?

A XX. század elég embertelen század volt. Hiába beszélünk ipari korszakról, ipari ember nincsen. Mégis úgy tettünk, mintha lenne, és emiatt a XX. század intézményei – mint például az iskolarendszer vagy a nagyvállalatok – meglehetősen emberellenesek. (Tisztelet a kivételnek.) Ami megmentheti a – nem túlzás – világot, az a küldetéstudat. 

hirdetés

A XX. században rendben volt, hogy az embergyár módszeresen megöli a kreativitást, és az iskolarendszerből kikerülő fiatalok olyan cégeknél helyezkednek el, amelyeknél az ajtóban kell hagyni az emberi/erkölcsi/morális tartást. A „hagyd a morált a gyárkapuban” azt jelenti, hogy amivel bent foglalkozol, az elkülönül attól, ami te emberként vagy. Természetesen ez lehetetlen. A feladat az lenne, hogy elválaszd a beinget a doingtól. Tehát a magad létezését attól, hogy mit csinálsz. Ez a különválasztás természetesen többszörös illúzió, hiszen a doing visszahat a beingre, miközben pont a lényegedből következik az, hogy mi is a feladatod, mi a küldetésed a világban.

Új létezési mód a küszöbön

A XXI. század nagy ígérete egy új működési mód, ahol a létünk, a lényegünk igazán fontos lesz, a munkánk pedig ebből fakad, tehát végezhetjük azt, ami a dolgunk itt, a világban.

Kutatások sorában olvassuk, hogy az Y generáció sokkal fontosabbnak gondolja a purpose-t, azaz a magasabb rendű célt, a küldetést, mint az előző nemzedékek. Ők kíváncsiak arra, hogy potenciális munkaadójuk hogyan látja a saját céges küldetését, és fontos számukra, hogy ez milyen átfedésben van az ő küldetésükkel. Kutatások szerint 15-20 százalékot is engedhet egy Y generációs a munkabérelvárásaiból, ha van purpose alignment, azaz küldetés-együttállás. Ők már nem állást keresnek, hanem együttállást.

Ez több szempontból is jó hír. Az egyik, hogy változtatni akarnak a világon, ahogy Steve Jobs is mondta szabad fordításban: Rúgjuk ki egy kicsit az univerzum oldalát! Másrész pedig elkezdik megkövetelni a munkaadóktól, hogy a vállalat is legyen tisztában a magasabb rendű céljával, a küldetésével. Úgy fest, egyre inkább univerzálisan igaz az a startupmantra, hogy ne a pénzcsinálással törődj, hanem csináld azt, ami igazán fontos neked, a pénz pedig majd érkezik.

Több mint hangzatos szlogen

Természetesen nem marketingszlogenekre gondolok. Hiába írják rá valamire, hogy ez maga a boldogság, hogyha belül fekete, szén-dioxiddal dúsított, cukros víz van, ami megbetegíti a fogyasztókat, és az egyetlen cél nem más, mint hogy sok fogyjon belőle.

Egy cég számára felfedezni a küldetését nyilván nehezebb, mint amikor ez már a kezdetektől megvan. Mégis akadnak jó példák. A Conscious Capitalism című könyvben idézi fel a szerző, Raj Sisodia a Pedigree esetét: hiába költött anno közel 200 millió dollárt reklámra, a fontos mutatószámokban lefelé tartott a cég. 2005-ben úgy döntöttek, hogy mélyen magukba néznek, hogy felfedezzék a valódi küldetésüket, ami az volt, hogy lovemarkká váljanak. Onnantól tudták, hogy ők akarnak lenni a dog-loving company, szlogenük pedig a következő lett: we are for dogs („a kutyákért vagyunk”). Amitől ez működött, az az, hogy ez nemcsak egy szlogen volt, hanem az egész céget átalakították ennek megfelelően. A névjegykártyákra rákerültek a dolgozók kedvenc kutyái, az irodákat kutyabaráttá alakították át, és kutyamenhelyeket kezdtek rendszeresen támogatni. Felfedezték, hogy ők nem a csomagolóiparban dolgoznak, hanem kutyusokkal, érzelmekkel, ettől pedig minden megváltozott. A cég lassan magához tért, és 2009-ben a valaha volt legjobb évüket zárták.

Átmegy a küldetésteszten?

A küldetéstudat nemcsak a vezetőknek, de a dolgozóknak is segít. Lakmuszpapírként szolgál a kérdések megválaszolásánál. A Pedigree megkérdezheti magától egy új ötlet tesztelésekor: Vajon egy kutyabarát cég csinál ilyet, vagy nem? Hamar kiderül, hogy valami on-purpose vagy sem. Ha átmegy a küldetésteszten, akkor érdemes nagy energiákat fektetni bele, ha nem, akkor nem.

A küldetés feltárása tehát része annak, amit spirituális intelligenciának nevezhetünk. Egyre inkább látszik, hogy az IQ és az EQ mellett a spirituális intelligencia és a rendszerintelligencia az a két új és fontos fogalom, amelyek a siker kulcsai lehetnek a XXI. századi vezetők számára. A személyes küldetés megtalálása nem egyszerű feladat, még szakember bevonását is igényelheti.

A küldetés – vajon mi?

A küldetés nem egyenlő a vízióval, nem egyenlő a misszióval, nem egyenlő a vállalati szociális felelősségvállalással. A vízió nagyobb, hosszú távú célt fogalmaz meg, olyat, amit talán csak több generáció munkája érhet el. A misszió a purpose következménye, abból fakadó feladatok összessége. A CSR pedig egy utólagos gondolat, amely nem szerves része a vállalati működésnek. Bármilyen károkat okozó cégnek is lehet remek CSR-programja.

Természetesen önmagában a küldetés megléte és a küldetésvezérelt működés még nem vezet automatikusan tudatos cégműködéshez. Ehhez még minimálisan három dologra van szükség, ahogy azt a conscious capitalism mozgalom tartja: tudatos leadership, tudatos cégkultúra-építés és stakeholder alapú partneri kapcsolati hálózat kialakítása.

Nagyon izgalmas megfigyelni, ahogy a fejlődő XXI. századi kapitalizmus meghaladja XX. századi formáit, miközben tulajdonképpen visszatér a gyökerekhez. Egyre többen egyetértenek abban, hogy nagy változások korát éljük, hiszen a technológia, a klíma és az elavult gazdasági rendszer a jelenlegi pályán nem fenntartható módon működik. Számomra a legizgalmasabb kérdés, hogy megúszunk-e egy világforradalmat és egy esetlegesen ebből eredő újabb világháborút, azaz sikerül-e evolúciós mederben tartani az emberiség fejlődését. Azok a módszerek, amelyek már elérhetők, megvizsgálhatók és jól működnek a világ tudatos és küldetésvezérelt cégeiben, már mind modellekként mutatják meg, milyen lehet egy ilyen jövő.

Karafiáth Balázs László
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Képzeljünk el egy banális példát: egy számunkra fontos eseményt szervezünk, e-mailben kiküldjük a meghívót néhány barátunknak, és valakitől nem kapunk választ. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!