hirdetés
hirdetés

Önmegvalósítás a munkában

Boldogság 8-tól 5-ig

Neked mi jut eszedbe a boldogság szóról? Nekem a Don’t worry be happy vagy a Boldogság, gyere haza! című dal, a kislányom születése, egy-egy sikeres előadásom, és néhány mámorosan boldog szombat késő éjszaka... Érdekes egyveleg, nem? Na de mi köze ennek a munkához? Ha azt érzed, hogy semmi, akkor bizony baj van, de semmi gond, rátaláltál erre a cikkre! Ha meg a munka jutott eszedbe a boldogságról, akkor már mindent tudsz, amiről most szó lesz, viszont nincs életed, szóval tedd le az újságot, és igyál végre egy sört!

hirdetés

A leggyakrabban összekevert fogalmak a boldogság és a siker. Mit gondolsz, te inkább sikeres vagy inkább boldog vagy? Több vizsgálatot is végeztek ebben a témában, és a kapcsolat korántsem egyértelmű. Pszichológiai kutatások ugyan szoros összefüggést mutattak ki a boldogság és a siker között, de ez csak a történet egyik fele. Gyakran, aki elismert és sikeres a munkájában, az jól is keres, és gyakran boldogabb is. Tehát a siker valóban hat a boldogságra. De vajon a boldogságnak is van hatása a sikerre? A boldogság alapvetően egy belső állapot, míg a siker külső körülményektől függ. Boldogok bármikor lehetünk, hiszen mi határozzuk meg, hogy mitől tesszük függővé boldogságunkat. A jókedvű, boldogabb emberek könnyebben kommunikálnak, hatékonyabban oldják meg konfliktusaikat, hamarabb engednek meg maguknak egy kis kikapcsolódást. Úgy tűnik, hogy a sikerből nem következik automatikusan a boldogság, viszont a boldog ember sokkal könnyebben válik sikeressé is.

Hogy lesz a boldogságból versenyelőny?

Shawn Achor, a Harvard híres boldogságkurzusának egyik oktatója azt állítja, hogy a boldogság versenyelőnyhöz képes juttatni. Hogy hogyan? Nézzünk pár tippet az elméletéből:

1. Rajtad áll!

Ha képes vagy átalakítani azt, ahogyan a világot látod, nyert ügyed van. Ha képes vagy átformálni (pszichológiai nyelven átkeretezni) a szemléletmódodat, hogy a problémákat lehetőségeknek lásd, hogy a negatív keretek helyett pozitív, megoldásorientált módon gondolkozz, akkor valószínűleg boldogabb és eredményesebb is leszel. Ha más nem is, egy régóta ismert pszichológiai folyamat, az önbeteljesítő jóslat biztosan megsegít: ha rosszat kívánsz magadnak, akkor abban, ha szerencsét és sikert, akkor pedig abban. Elvárásaink erősen befolyásolják a helyzetekre való reakcióinkat és a helyzetek észlelését.

2. Tetriszhatás

Az előző gondolatmenet alapján állítja a szerző, hogy hasonló a hasonlót vonzza. Egy vizsgálatban azt találták, hogy aki több napon keresztül tetriszezett, pár nap elteltével szinte mindent úgy kezdett nézni, hogy azt hogyan és hová lehetne beforgatni, összekapcsolni (mint a játékban). Egyszerűen erre állt rá a gondolkodásuk. Kitaláltad már? Ha mindig azon gondolkozol, hogy milyen módon fogsz nyerni, hogyan éred el a sikereket, akkor az agyad is erre áll rá. Ha kudarcokat keresel, hidd el, egyre többet fogsz találni abból is.

3. Zorró-kör

Emlékszel Don Diegóra és az ifjú Alejandróra? Zorro kicsiben kezdte, Don Diego először egy kis kört rajzolt köré. Majd miután ezt megtanulta megvédeni és uralni, tágította a kört. Kezdd kicsiben, képességeid és lehetőségeid alapján, és fokozatosan tágítsd a kört.

4. Húsz másodperces szabály

Shawn szerint minden olyan új tevékenység, ami húsz másodpercnél többet vesz igénybe, általában halálra van ítélve, mert nem fogjuk megcsinálni, helyette inkább a megszokottakat választjuk. Reggel, ébredés után mondjuk csináljam meg az aznapi feladatlistámat, vagy nézzem meg inkább a telefonomon a Facebookot? Szerinted? Ha tényleg szeretnéd a listát megcsinálni, állj meg, mielőtt beérsz az irodába, vagy csináld meg a metrón, esetleg otthon indulás előtt, mert bent már nem fogod. Hacsak nem tudod reggelente áramtalanítani a gépedet tíz percre.

Boldogság, hivatás, munka

Hogyan válhat a munka a boldogságunk forrásává? Végezzünk el egy rövid önvizsgálatot arról, hogy miért választottuk a hivatásunkat, és mi motivált benne. Válaszoljunk az alábbi kérdésekre: Önálló választásunk volt a döntés, vagy szülői, családi nyomásra cselekedtünk? Hosszú távú döntésről beszélünk, vagy rövidről? Szeretnénk benne ragadni hosszú évekre abban, amit csinálunk? A munkánkra hivatásként vagy elvégzendő munkaként tekintünk?

Ha kötelező és szükséges tennivalóként tekintünk a napi munkánkra, akkor motivációnk valószínűleg alacsony, kevés örömforrásunk van benne. Amennyiben viszont hivatásként, de legalábbis olyan tevékenységként tekintünk rá, amiben megéljük önmagunkat, akkor lépten-nyomon motivációs forrásokra és élményekre bukkanhatunk. Azok az emberek, akik hivatást választanak, elsősorban önmegvalósítanak, így gyakran sokkal sikeresebbek is a munkájukban, több energiájuk és figyelmük marad a munkára, nem kell folyton igazolást gyártaniuk arra vonatkozóan, hogy jó helyen vannak-e.

Tulajdonképpen mi a gond?

Ha motiváltak vagyunk a munkára, jól érezzük magunkat, és örömünket leljük az adott tevékenységben. Fontos lehet azonban különbséget tenni abban, hogy motivációnk vagy motiválatlanságunk kinek vagy minek szól. Nem mindegy, hogy munkáltatónk vagy munkakörünk az alapja motivációnknak.

Munkáltatói motivációnak hívjuk azt, amennyire a munkáltatónk és munkahelyünk céljaival, értékrendjével azonosulni tudunk. Gyakran előfordul, hogy ugyan szeretjük a munkánkat, de a munkahelyünket már kevésbé. Ilyenkor fontos különbséget tenni a rossz közérzetünk forrását illetően: vajon a munkánkkal vagy inkább a munkahelyünkkel szemben vannak averzióink?

A munkaköri (szakmai) motiváció pedig azt fejezi ki, hogy mennyire vagyunk elköteleződve szakmai munkánk, identitásunk felé, mennyire érezzük magunkénak, és mennyire tudunk kiteljesedni benne. Sokszor előfordul, hogy nem érezzük jól magunkat, sűrűn váltunk pozíciót, nem találjuk a helyünket, aztán egyszer csak több munkahely után rájövünk, hogy nem a munkahellyel van problémánk, hanem a választott szakmánkkal. Ilyenkor érdemes elgondolkodni – egyedül vagy szakemberrel –, hogy merre váltsunk.

Egy kis boldogságpszichológia a gyakorlatban:

Mit tegyünk, hogy boldogabbnak érezzük magunkat munka közben is – a pozitív pszichológia szerint?

→ A pozitív források hiánya

Gyakran kevés körülöttünk a pozitív forrás, ami feltölt. Keressük meg a munkahelyünkön, hogy mi vagy ki az, ami vagy aki feltölt, örömöt okoz, és tudatosítsuk magunkban.

→ Azonosítsuk a karaktererősségeinket

Üljünk le, és írjuk össze, hogy miket tartunk személyiségünk erősségeinek, mi az, amiben a legjobbak vagyunk. Ha ez megvan, keressünk olyan helyzeteket, amelyekben ezeket a tulajdonságokat meg tudjuk élni, és tegyük rendszeressé a jelenlétüket a mindennapokban.

→ Kezdjünk írni egy „Jó Dolog Naplót”!

Minden nap írjuk le három jó dolgot, ami aznap történt velünk. Ha rendszeresen megtesszük ezt, agyunk egyre több jó dolgot fog észrevenni, amitől egyre jobban fogjuk érezni magunkat.

→ Megbocsátás

Tényleg segít, ha sorra vesszük, hogy kire vagyunk dühösek, és tudatosan törekszünk a megbocsátásra. A haragtartás nagyon energiaigényes folyamat. Használjuk másra ezt az energiát!

→ Elég jó

Tanuljuk meg, hogy nem kell mindenből a legjobb. Azok az emberek, akik beérik az elég jóval, sokszor sokkal elégedettebbek az életükkel, mint akiknek mindenből a legjobb kell. A legjobb főnök, legjobb munkahely, legjobb kolléga, legjobb projekt. Elég, ha a legfontosabb dolgokból törekszünk a legjobbra, a többi legyen csak elég jó.

→ Aktív figyelem

Tanuljuk meg, hogyan tudunk igazán jól figyelni a másik emberre. Ha képesek vagyunk rendszeresen sok megerősítést adni másoknak, és éreztetni velük, hogy figyelünk rájuk, mi is több figyelmet és visszajelzést fogunk kapni.

→ Vitatkozó szerepek

Egyszerre nagyon sok szerepet játszunk az életben. Nők, férfiak, apák, anyák, kollégák, főnökök, testvérek, barátok, szakemberek vagyunk egy napon belül. Ezek a szerepek gyakran kerülnek konfliktusba egymással, ami feszültséget okoz. Tartsunk rendszeresen önvizsgálatot aktuális szerepeinkről, és priorizáljuk őket. Új beosztásba kerültünk? Akkor most a legfontosabb, hogy jó munkatárs, csapattag vagy kiváló főnök legyek. Gyerekünk született? Akkor most az a legfontosabb, hogy megtanuljuk a szülő szerepét, és csak utána jön a kolléga, barát stb. Mindig vannak aktuálisan hangsúlyosabb szerepeink, amelyeket jó, ha tudatosítunk magunkban. És ez még nem lehetetleníti el a többit. Lehetünk egyszerre jók több szerepben is, de jó, ha elfogadjuk a sorrendet, és nem a belső konfliktusainkkal töltjük az időnket. 

Földi Miklós
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

People skill, azaz a „skillek”, kompetenciák, erősségek királynője maga az emberismeret. Sok örömet hoz, ha van, és sok csalódást, ha ez nem az erősségünk. Meggyőződésem, miszerint én biztos jó emberismerő vagyok, az utóbbi fél évben igencsak megkérdőjeleződött bennem, amikor is nyílt órákat voltam kénytelen megtekinteni iskolaválasztás címszó alatt. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!