hirdetés
hirdetés

Berendezés és jóllét

Az irodák pszichológiája: mitől érezzük jól magunkat?

Bizonyára mindenki hallott már Britannia Artúr királyának kör alakú márványasztaláról. A bútor megrendelői valószínűleg tudtukon kívül, de figyelembe vettek környezetpszichológiai tényezőket is. Az asztal kereksége ugyanis az egyenlőséget jelképezte, a körbeülő – a legenda szerint – 150 lovag egyenrangúnak számított, hiszen nem volt asztalfő. Az asztalnak nem voltak élei, sarkai, amelyekről ma már tudjuk, hogy vitát generálhatnak, az ott ülők közti ellentéteket erősíthetik fel.

hirdetés

B. Nagy Ferenccel, a 2016-os Év Irodája nagyvállalati kategóriában győztes Dealogic City egyik megálmodójával, valamint a verseny felelős zsűritagjával, dr. Németh Edittel, az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetének egyetemi adjunktusával beszélgettem az irodák ergonómiailag helyes kialakításáról.

Irodatervezésnél mennyire fontos az, hogy milyen jellegű munka folyik, kik dolgoznak majd az irodában? 

B. N. F.: Az ügyfél megismerése az egész folyamat lelke. A megrendelő igényeit próbáljuk a lehető legmélyebben megérteni. Csak így tudunk valóban használható és személyre szabott teret létrehozni. Megkérdezzük, hogy hányan vannak, milyen típusú munkát végeznek, hogyan kommunikálnak egymással, átlagosan hány évesek a munkavállalók, vannak-e jövőbeli bővülési igényeik. Mindez előrevetíti, hogy a téralkotás hogyan fog zajlani.

N. E.: Hét éve vagyok az Év Irodája verseny zsűritagja, és már az elején is fontos volt számunkra, hogy a helyszíni bejárások alkalmával megnézzük, hogyan él, működik egy-egy iroda, mennyire felel meg a dolgozói igényeknek. Azt tanítjuk az egyetemen is, hogy az ergonómia az emberi használatra való tervezés tudománya, tehát akkor jó egy termék, jelen esetben egy iroda kialakítása, ha már a tervezés, a fejlesztés korai folyamatába is bevonjuk a felhasználót.

Mi a különbség az X, Y, Z és az idősebb generációk elvárásai között?

B. N. F.: Azok a cégek, akikkel általában mi dolgozunk, az Y, Z generációs munkavállalókra alapoznak. Nekik már más igényeik vannak, így fiatalosabb, dinamikusabb téralkotás jelenik meg. Náluk a személyre szabottság, a kollektív munkavégzés lehetősége és a mobilitás a meghatározó, és mi ennek megfelelően tervezünk.

N. E.: Fontos figyelni a munkavállalók korosztályi összetételére. Az Y, Z generáció már igényli a játék-, a pihenőszobát, a közösségi tereket. A jó munkakörnyezet HR-es, toborzási szempontból is egyfajta hozzáadott érték. A fiatalok ezt figyelembe véve már tudatosan választanak munkahelyet. De vannak tévhitek is, például, hogy a fiatalabb generációk jobban viselik az egyterű irodákat, mint idősebb kollégáik. Nem lehet ennyire általánosítani. Pszichológiai szempontból közelítve, több múlik azon, hogy mennyire introvertált vagy extrovertált, mennyire élménykereső személyiség valaki, mint az életkorán. Ezzel kapcsolatban végeztünk egy felmérést is. Adott irodában meghatározott ideig figyeltük a dolgozókat, miközben olykor megváltoztattunk különböző fizikai tényezőket, például a háttérzenét, az illatot, a színeket. Az élménykereső típusok azt nyilatkozták, hogy ezek hatására jobb lett a közérzetük, hatékonyabbá váltak. Akik viszont kevésbé tartoztak az élménykereső személyiségtípusba, nem vettek észre semmit. A designigény szempontjából sem lehet korosztályok szerint általánosítani, véleményem szerint ez inkább szervezeti kultúrától függ. Van, ahol elférnek graffitik a falakon, mert olyan jellegű a szervezet, míg máshol ez nem megengedhető.

Mennyire számít a munkakörnyezet? Mi mehet tönkre egy rosszul megtervezett iroda miatt?

B. N. F.: Az egészséges életvitel és a hatékonyság múlhat a munkakörnyezeten. A legfontosabb tényezők az akusztika, a fény és az ergonómia, utóbbin belül is kardinális kérdés a jó szék. Ha ezek nincsenek jól megválasztva, akkor a munkavégzés kényelmetlenné válhat, és a munka kárára is mehet.

N. E.: Nehéz a hatékonyságot mérni. Ez a munka jellegétől is függ. Esetleg akkor mutatkozhat szembetűnő változás, ha valaki rosszabb körülmények közé kerül. Ez negatív elégedettséget eredményez, ami hatással lesz a közérzetére, majd az egészségére is.

Egy kreatívan berendezett iroda kreativitásra serkenti az embereket, vagy fordítva: a kreatívan gondolkodók kérnek ilyen berendezést?

B. N. F.: Ha valaki eleve kreatív, akkor tudja segíteni a munkáját egy nem statikusan berendezett, kreatív iroda, ahol variálhatók a terek. Ez követi a nyitott szemléletet, azt a gondolatiságot, amit egy kreatív ember magáénak tud. Számára ez mindenképpen motiváló lehet. A nagyon statikus, merev iroda lehúzhatja az embert. A színválasztás is meghatározó, abszolút előhozhatja a kreativitást. Például a piros inspiráló, míg a zöld nyugtató hatású.

N. E.: Ez megint személyiségtípustól függ. Az élménykereső munkatársak tudnak élni a kreatívan berendezett terekkel, nekik ez pozitív élmény, hatalmas hozzáadott érték. De lehet olyan is, aki például a Dealogicnál elhelyezett csúszdát sosem próbálja ki. Viszont vannak olyan berendezési trükkök, amikkel a kreativitás vagy a kommunikáció tudatosan befolyásolható. Például egy asztal kialakítása, alakja, vagy az, hogyan ültetjük le köré az embereket. A szögletes asztal a szögletes gondolkodást jelképezi, a nonfiguratív vagy a lekerekített asztal a kreativitást, az egyenrangú kommunikációt serkenti. Számíthat az is, hogy egy tárgyalót hogyan alakítanak ki, hol helyezik el a székeket, üvegasztalt használnak-e, vagy éppen melegebb hatású bútorokat. Hasonlóan a vezetői szobánál: kérdés, hogy a vezetőnek adunk-e egy külön tárgyalósarkot, vagy a saját asztalánál, netán a saját asztalának a meghosszabbításánál fogadja az ügyfeleket, kollégákat.

Mik az irodatervezési trendek mostanában nemzetközileg és itthon?

B. N. F.: Az egyik trend az irodán belüli mobilitás. Kezd megszűnni a helyhez kötöttség, a fix munkaállomás. Egyre inkább a clean desk policy nyer teret. A dolgozók mindennap letakarítják maguk után az asztalukat, mert másnap más foglal majd ott helyet. Bár Magyarországon még szeretik a dolgozók a saját asztalukat, ahová kitehetik a családi fotókat, nyugaton ez egyre kevésbé jellemző. Egy másik irányvonal a sport és a szórakozás beépítése a munkatérbe. Az iroda lassan otthonná válik, mert egyre több időt töltenek ott az emberek, akár délután vagy este bejönnek, és ott kapcsolódnak ki. Élvezik, hogy többféle módon létezhetnek abban a térben. Ezért is van nagy szerepe a közösségi tereknek: a konyhának, a teraszoknak, a spontán találkozóhelyeknek, az átalakítható meetingpontoknak. Nemzetközi színtéren egyre inkább trend a személyre szabott, egészséges konyha is, ahol a dolgozó saját igényének megfelelően készíti el az ételét jó minőségű alapanyagokból. Sok cég az ergonómián túl már erre is odafigyel, mivel tudja, hogy a munkavállaló fizikai jólléte az ő érdeke is. Míg korábban minden téren a menedzsment igényeit, most már inkább a beosztottakét helyezik az első helyre.

N. E.: Ergonómiai szempontból tekintve a kérdést, a skandináv országokban már életben van egy olyan rendelet, miszerint ha valaki hat óránál többet dolgozik számítógép előtt, akkor ülő-álló munkaasztalt kell biztosítani számára. Én várom, hogy ilyen szabályozás Magyarországon is megjelenjen. Ha trendet kell mondanom, akkor az az otthonosság. A legtöbb cég egyre tudatosabb abból a szempontból, hogy nemcsak jó, hanem otthonos munkakörnyezetet biztosítson a dolgozói számára. Szerintem összességében jó helyen állunk és jó színvonalat képviselünk a nemzetközi piacon is.

Villamos, csúszda, medence, grillező, népviselet. Mi a közös bennük?

B. N. F.: A Dealogichoz raktunk be jelenleg tárgyalóként funkcionáló villamost, az egyik szintet a másikkal összekötő csúszdát, medencét. Egy grúz bank kérte tőlünk, hogy hozzuk közelebb a kultúrájukat a munkavállalókhoz, így kerültek üvegvitrinekbe dekorációként nemzeti kosztümök. De tettünk már irodatérbe a mókuskerékből kizökkentő, a kikapcsolódást segítő, hangulatos növénydzsungelt madárhangokkal a betonrengeteg közepére.

Ön milyen irodában dolgozik?

B. N. F.: Egy századfordulós villában, amelyet IV. Károly építtetett szerelmének, a színésznő Gombaszögi Ellának (Grün Erzsébet). Ez egy nagy belmagasságú iroda, aminek a régi fényét hoztam vissza modern anyagokkal. Úgy érzem, a régi értékeket meg kell tartani, de újra lehet gondolni.

N. E.: Én az irodámban nagy hangsúlyt fektetek a kényelmes székre. De kötetlen munkaidejűként az elmélyült munkavégzést máskorra tudom ütemezni, így napi szinten kevesebbet tartózkodom az irodában. Inkább csak információszerzés céljából megyek be. Így az iroda kialakításának számomra nincs akkora jelentősége.

Vitéz Veronika
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Képzeljünk el egy banális példát: egy számunkra fontos eseményt szervezünk, e-mailben kiküldjük a meghívót néhány barátunknak, és valakitől nem kapunk választ. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!