hirdetés
hirdetés

Stresszkezelés. Nagyon másképp.

Átizzadt business casual

Tedd a szívedre a kezed, és őszintén gondold végig, hogyan telik egy munkanapod. Fáradtan kelsz? Reggeli közben már az e-mailjeidet olvasgatod? Vagy nem is reggelizel, csak bekapsz valamit a büfében? Meetingről meetingre rohangálsz, és két perced sincs közöttük? Jóval munkaidő után végzel, de még lefekvés előtt is ránézel az e-mailjeidre?

hirdetés

A szomszéd macskáján és az ablakom alatt fészkelő feketerigón kívül még nem nagyon láttam olyan élőlényt, aki ne szenvedett volna attól, hogy túl sok a feladata, és túl kevés az ideje.

Soha senki nem ér rá

Pedig alvástrénerként és mindfulness-oktatóként nem csak vezetőkkel és vállalkozókkal dolgozom együtt, de időnként nyugdíjas nénikkel, táncosokkal, könyvelőkkel és alacsonyabb beosztásban dolgozókkal is. Mégis mindenkitől azt hallom, hogy „nincs időm semmire”, „elúszom a feladataimmal”, „folyton rohanok”.

Ami még ennél is aggasztóbb számomra, az a stresszkezelési technika hiánya, amit szinte mindenkin látok. Sporttal, esti iszogatással próbáljuk meg levezetni a feszültséget a nap végén. Na de mi a helyzet napközben, egy átlagos, pörgős munkanapon?

Vajon tényleg csak ennyire magas fordulatszámon, a business casualt estére átizzadva, meetingről meetingre, feladatról feladatra rohanva lehet dolgozni?

Nonstop

Ha sok a feladat, automatikusan azzal reagálunk, hogy egyre többet és egyre gyorsabban dolgozunk. A gyorsaságból kapkodás lesz, rutinból meghozott döntések vagy multitasking, amikor például meetingeken suttyomban mailezel, hogy utolérd magad.

A nagyobb terhelésre, a többletfeladatokra tehát zsigerből úgy reagálunk, hogy többet vagy gyorsabban dolgozunk. Sokszor az alvásidőnk rovására is dolgozunk, ránézünk még egyszer a céges e-mailekre, megelégedve öt-hat óra alvással. Pedig a jó alvás a stresszkezelésben és a produktivitás növelésében is esszenciális jelentőségű lenne.

Észrevetted már, hogy ahogy beérsz a céghez, egyszerűen beszippant a pörgés? Hiába tervezzük el, hogy mi mindent csinálunk meg már kora reggel, mire az órára pillantunk, már fél öt van, és a nap tűzoltással, telefonokkal, sürgős ügyek intézésével telt.

Hogyan lehetne mindezt másképp csinálni? A válasz a jelentudatosság.

Mindfulness alapú stresszcsökkentés

A stressz kezelésének kulcsa a tudatosság. Kellő tudatossággal képes vagyok hátrébb lépni, és másként tekinteni a körülöttem és bennem zajló eseményekre, azaz nem hatnak rám, nincs akkora érzelmi töltetük.

Agyunk egészen sajátos módon működik. A fókuszt, azaz a tudatosságunkat, a megfontolt döntések meghozatalának képességét stresszhelyzetben elveszítjük. A hatékonyság érdekében agyunk a tudatos döntésekért, a tudatos viselkedésért felelős területeket egész egyszerűen kikapcsolja, ha úgy érzi, hogy veszélyben vagyunk. Már egy szoros határidő, a gyakori félbeszakítások (csörög a telefon) vagy egy kellemetlen személlyel való találkozás is beindíthatja a „veszélyérzetet”, azaz a stresszválaszt. Kivéve, ha a mindfulness meditáció segítségével kifejezetten arra tréningezzük magunkat, hogy tudatosan rálássunk erre a folyamatra, és stresszhelyzetben, időnyomás alatt is megőrizzük a tudatosságunkat.

Kinek van ideje meditálni?!

Személy szerint nekem sincs időm meditálni munka közben. Tényleg, keveseknek van. De szerencsére nincs is szükség erre. A mindfulness alapú stresszkezelés azt jelenti, hogy otthon például reggelente gyakorlok (ha úgy tetszik, meditálok) tíz-húsz percet, és ezáltal éles helyzetekben, tehát amikor napközben konkrét stresszhelyzet ér, például rohanok, és nem találom az autókulcsot, akkor nem pörgök be, és nem kezdek el dühöngeni. Megfelelő tudatosságszinttel még időben észreveszem ezeket a dühös gondolatokat, és eldönthetem, hogy dühöngök, vagy szép nyugodtan átgondolom, mi ilyenkor a teendő. Ebből a nyugodt pozícióból könnyebb a kulcsot megtalálni, mint dühös gondolatokkal és rémképekkel a fejemben (miszerint biztos elhagytam) feltúrni az egész lakást.

Tehát igen, a stressz csökkenthető meditációval, de ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan meditálni kell, valahányszor stressz ér bennünket.

Áthuzalozott, ítélkezésmentes agy

A rendszeres gyakorlás egy idő után áthuzalozza az agyunkat olyan módon, hogy képesek leszünk a pánikszerű hangulatot vagy egyéb indulatainkat megfékezni. Egyszerűen azáltal, hogy észrevesszük, amikor ezek a gondolatok megjelennek.

Átélni napi szinten a stresszt egyáltalán nem könnyű. A bizonytalanság, a túlzott elvárások, a változások elviselésében rengeteget segít, ha képes vagy kialakítani egy nyitott, kíváncsi, ítélkezésmentes hozzáállást a jelen pillanathoz.

Ez a hozzáállás a meditáció maga. Ha ez megy reggel nyugalomban a nappalidban, akkor menni fog éles helyzetekben is. Gyakorlás kérdése.

Szóval hogyan győzd le a stresszt?

Gyakorolj! Kezdetben segítséggel akár, majd önállóan. És ne felejtsd el élvezni az életed! Menj ki a munkahelyedről, nézd meg a tavaszt, a nyarat, az őszt! Legyél a barátaiddal, fizesd be magad egy moziba, nézz meg egy vígjátékot, vagy társasozz az unokaöcséddel. A boldogság nem egy állapot, hanem sok boldog pillanatból áll össze. Ne maradj le ezekről a pillanatokról!

Mindfulness meditáció – tudatos légzés

1. Helyezkedjünk el kényelmesen egy széken vagy meditációs párnán. Ha széken ülünk, fontos, hogy az első harmadára üljünk, a hátunkkal ne dőljünk neki a támlának. Ezáltal a gerinc egyenes marad, ami biztosítja az éberséget a feladat alatt.
Meditációs párnán keresztbe tett lábbal üljünk, karunk a térdünkön vagy az ölünkben nyugszik, gerincünk szintén egyenes.

Behunyhatjuk, de nyitva is tarthatjuk a szemünket.

2. Gyűjtsük össze a figyelmünket! Engedjük el a nap történéseit, a ránk váró feladatokat, a tervezgetést, és érkezzünk meg lélekben is a jelen pillanatba. Ezt úgy érhetjük el a legkönnyebben, ha megfigyeljük, hogy mi van körülöttünk. Mit látunk magunk körül? Milyen hangok szűrődnek be hozzánk? Milyen illatokat, szagokat érzünk? Érezzük a ruhánkat vagy a szék támláját?

Érdemes benyomásainkhoz, tapasztalatainkhoz ítélkezésmentesen hozzáállni. Nem minősítjük azt, amit tapasztalunk, pusztán megfigyeljük úgy, ahogy van.

3. Ha úgy érezzük, hogy megérkeztünk, vehetünk néhány, mondjuk, tíz tudatosan nagy lélegzetet. Azaz követjük a figyelmünkkel a test légzését, végig a légzésen vagy a légzés okozta testérzeteken tartva a figyelmünket. Figyelhetjük ilyenkor a levegő ki-be áramlását az orrlyukainkon, vagy a hasfal emelkedését-süllyedését.

4. Ha úgy érezzük, elkalandozott a figyelmünk, semmi gond. Az elme természetéhez tartozik, hogy nem figyel, minősít, a jövőt tervezgeti, vagy a múlton rágódik, mihelyt nincs lekötve a figyelem valami újdonsággal. Ilyenkor pusztán annyi a dolgunk, hogy visszairányítjuk a figyelmünket a légzésünkre. Segíthet, ha számolunk: belégzés-kilégzés 1, belégzés-kilégzés 2 stb.

Megjegyzés: A meditáció segítségével kiszabadulhatunk a folyamatos feladatmegoldásból és az állandó pörgésből. Maga a meditáció – kis gyakorlás után – lelassít, és egyfajta teret képez köztünk és az érzéseink, gondolataink között. Így a minket ért eseményeknek és a saját aggodalmainknak már nem lesz akkora érzelmi töltetük, tehát már nem lesznek olyan erőteljes hatással ránk. Nem biztos, hogy épp zaklatott állapotban kell leülni meditálni, az elején érdemes akkor gyakorolni, amikor amúgy is nyugodtak vagyunk.

Tehát senki ne érezze rosszul magát, ha nem tud lézerpontossággal figyelni hosszú perceken át, ez keveseknek megy. A meditáció végén pedig megkérdezhetjük magunktól: Mire lenne most szükségem? Mi az, ami a nap további részében a leginkább energetizálna?

Horváth Ágnes, alvasguru
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

People skill, azaz a „skillek”, kompetenciák, erősségek királynője maga az emberismeret. Sok örömet hoz, ha van, és sok csalódást, ha ez nem az erősségünk. Meggyőződésem, miszerint én biztos jó emberismerő vagyok, az utóbbi fél évben igencsak megkérdőjeleződött bennem, amikor is nyílt órákat voltam kénytelen megtekinteni iskolaválasztás címszó alatt. Tovább...

Találkozzunk a Facebookon!