hirdetés
hirdetés

Fejlesztés

A gyengeség rehabilitációja

Az „areas of development” kifejezés olyan nekem, mint a ’90-es évek végi dance-slágerek. Amikor „bejött”, nagyon menőnek hangzott, mindenhonnan ez szólt, és a legtöbben erre nyomták (nyomtuk). De ha manapság meghallom, fintorogva arra gondolok, mi is a jó ebben?

hirdetés

Kedves gyengeségem

A gyengeségek felvállalása nagy megkönnyebbülést okoz, akár egy vezető teszi, akár csapattagok egymás közt. Ezt a hatást kapásból elveszítjük, ha a gyengeségeket automatikusan „fejlesztendő” területekként definiáljuk.

Miért baj ez, nem tudnak változni az emberek? Nos de, sőt, a pszichológia mai álláspontja szerint az ember sokkal, de sokkal „változásképesebb”, mint ahogy azt korábban gondoltuk. (Tesztkérdés: Kedves Olvasó, gondolj vissza, te milyen vagy most a húsz évvel ezelőtti önmagadhoz képest?) Az emberek a gyengeségeiken is tudnak változtatni, ha van rá motivációjuk. A munkahelyeken azonban nagyon gyakran egyszerűen nincsenek meg azok a motivációs hatások, feltételek, amelyek a valós életben egy ilyen átalakulást támogatnak. A gyenge kompetenciák fejlesztése így általában aránytalanul nagy energiabefektetést igényel. Egy 6000 résztvevős menedzsmentkutatás szerint (Zenger és Folkman) a vezetők 70-80 százaléka – tehát a túlnyomó többség – többet nyer abból, ha az erősségeit használhatja-fejlesztheti még tovább, mint ha a gyengeségeivel foglalkozna.

Mikor kell mégis foglalkozni a gyengeségekkel?

A beazonosításon túl tehát alapból nem kéne sokat foglalkozni a gyengeségekkel. Kivéve, ha egy úgynevezett kritikus hibáról van szó. A kritikus hiba olyan gyengeség, amelyik döntő fontosságú a munkakör betöltéséhez.

Mi élvez elsőbbséget: az erősségek fejlesztése, vagy a kritikus hiba javítása? Zenger és Folkman szerint a két-három erősségüket fejlesztő-használó vezetők nagyon hatékonyak, de ha három erősség mellett akár egy kritikus hiba is megjelenik, a hatékonyság drasztikusan lecsökken. Ha tehát egy vezető rendelkezik kritikus hibával, először ezt kell helyrehozni, és csak utána az erősségekkel foglalkozni.

A cikket teljes terjedelemben az Üzlet és Pszichológia 2018. június-júliusi lapszámában olvashatja el. Keresse a nagyobb újságárusoknál, vagy rendelje meg itt

Preiszinger András, pszichológus, tréner, tanácsadó
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

- Hogy ő? Ő a legtündéribb lány, akit ismerek: okos, vicces, kedves, segítőkész.

– Ugyanarról az XY-ról beszélünk? Arról az arrogáns, agresszív, rosszindulatú libáról?

– Mi vaaan?!

És tényleg, mi van? Hol az igazság?

Tovább...

 

Találkozzunk a Facebookon!